Kisasszondy Éva: Az állami egyházügyi hivatal iratanyagának jegyzékei I. Kötet : Adattár (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 17. Budapest, 2005)
BEVEZETŐ
II. Az ADATTÁR 4 (ARCHÍVUM) TÖRTÉNETE Az ÁEH iratanyagának speciális része az ún. Adattár, vagy ahogy a Hivatalban nevezték az „Archívum". Itt gyűjtötték azokat a kiadványokat és iratokat, könyveket, folyóiratokat, amelyek segítették a hivatal napi munkáját. A dokumentációs anyag egyedülálló a levéltári források között, ugyanis betekintést nyújt abba, hogy egy elsősorban politikai feladatokat végző Hivatal dolgozói milyen háttéranyagokat használtak, milyen információkra támaszkodtak, és ezeket hogyan rendszerezték. Az Állami Egyházügyi Hivatal megalakulása óta gyűjtötte azokat a dokumentumokat, amelyek tartalmuknál fogva sem az általános, sem a titkos ügykezeléshez nem tartoztak, egyik rendszerbe sem lehetett besorolni azokat, de a napi munkavégzéshez elengedhetetlenül szükségesek voltak, ugyanis egyes kérdések megválaszolásához fontos támpontot nyújtottak. Ezeket a dokumentumokat az általuk Archívumnak nevezett szervezeti egységben helyezték el, amely a könyvtárat is magában foglalta. A Hivatal első Archívuma a feljegyzések szerint 1956-ban megsemmisült, illetve szétszóródott. Ez után újragyüjtötték az Archívum anyagát és igyekeztek felkutatni minden olyan dokumentumot, amely a Hivatal szakmai és politikai munkájához segítséget adott, ezzel fokozatosan bővítve az állomány profilját. Kezdetben az Archívum a Hivatal Titkárságához tartozott. Itt kísérték figyelemmel a külföldön és itthon megjelent sajtótermékeket, cikkeket és tanulmányokat, amelyek a magyarországi egyházakkal, a vallási élettel, az ÁEH-val és a különböző egyházi szervezetekkel kapcsolatban megjelentek. Ezeket a dokumentumokat gyűjtötték és próbálták úgy csoportosítani, hogy minél célszerűbben és gyorsabban lehessen az információhoz hozzájutni. Az 1968. évi MSZMP PB határozat az Állami Egyházügyi Hivataltól színvonalas munkát követelt meg, hangsúlyozva az elmélyült elemző munka fontosságát, ezért 1969-ben a Hivatal hatékony szervezetének kialakítása során a Nemzetközi és Tájékoztatási Főosztályon belül működő Információs és Dokumentációs Csoport része lett az Archívum. Napirendre került rendezésének és fejlesztésének megoldása, az információk minősítése, rendszeres feldolgozása, elemzésre való előkészítése, a könyvtár kezelése és a többi részleg munkájának anyagokkal, dokumentumokkal való segítése. Ekkor összegyűjtötték a dolgozók igényeit is, azt hogy milyen fejlesztéseket várnak el az Adattárral kapcsolatban. Ezek a következők voltak: - a külföldi egyházi témájú könyvkiadás állandó figyelése és az ezzel kapcsolatos tájékozódás, - a népi demokratikus országok egyházi és egyházpolitikai eseményeinek nyomon kísérése, - a nyugati világban élő magyarság egyházi sajtójának állandó figyelemmel kísérése, - a hazai egyházak kiadásában megjelenő könyvek, folyóiratok, hetilapok köteles példányainak szabályozása, - a könyv és folyóiratok beszerzésének bővítése, - az MSZMP Marxista Esti Egyetem, az MSZMP Pártoktatás, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, a Hazafias Népfront, az Országos Béketanács, a Magyarok Világszövetsége, a Magyar Tudományos Akadémia, a Népművelési Intézet egyházi munkával kapcsolatos kiadványaikat juttassák el az Archívumba is, - a Hivatalban készült tanulmányok, fordítások egy példányának az Archívumba való elhelyezése. 4 Az Állami Egyházügyi Hivatalban a dokumentációt „Archívum"-nak nevezték, a Művelődési Minisztériumban a gyűjteményt már „Adattár" néven kezelték, a levéltári átvétel után is ezt a megnevezést tartották meg.