Németh Kálmánné: Az államosíítás előtt működött villamosenergia- ipari és áram- szolgáltató vállalatok repertóriuma (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 16. Budapest, 2005)

Bevezetés - a magyarországi villamosenergia-ipar rövid története

mely az 1850-es években a gázgyártás terén Magyarországon monopolhelyzetbe került, az 1890-es évektől érdekkörébe vonta a legjelentősebb elektromos központokat is. A 1898-ban a Magyarországon működő a 26 gázgyárból 21 a külföldi tőke tulajdonában volt, és az össztermelés 95%-át biztosította. Öt külföldi nagyvállalat - az osztrák Allgemeine Österreichische Gasgesellschaft, a szintén osztrák érdekeltségű Wiener Gasindustrie Gesellschaft, a belga Sóciété Anonyme d' Eclairage du Centre, a német Vereinigte Gaswerke és a Gesellschaft für Gasindustrie in Augsburg 19 magyar város gáz- és áramellátását tartotta kezében. Hasonló volt a helyzet az elektromos energiatermelésben is: a Wiener Bankverein érdekkörébe tartozó, 5 millió korona alaptőkével, 1895-ben alapított vállalat, a Magyar Vasúti Forgalmi Rt. tulajdonában voltak a Budapestvidéki Villamossági Rt. (alapítva: 1900), a Békésmegyei Villamossági Rt, a temesvári, aradi, nagyváradi, debreceni közúti vasutak és a Budapest-szabadsághegyi Fogaskerekű Vasút. A másik jelentős befektetői csoport a Société de Tramways d' Eclairage et d'Entreprises Électriques en Hongrie brüsszeli tröszt magyarországi képviselete 5 millió frank alaptőkével, Batthyány Lajos gróf elnöklete alatt alakult és érdekkörébe vonta a Vasvármegyei Elektromos Művek Rt.-t (1900), valamint a Soproni Villamossági és Erőátviteli Részvénytársaságot. A tőkés vállalkozások különféle formái közül a tröszt, vagyis egységes irányítás alatt működő, azonos profilú vállalatok szerveződése az 1890-es években jelent meg Magyarországon. A villamosenergia-termelés és -elosztás területén a Magyar Altalános Hitelbank és német befektetők tőkéjéből 1895-ben hozták létre a Részvénytársaság Villamos és Közlekedési Vállalatok Számára elnevezésű trösztjellegű vállalatot, mely a századfordulón már 17 város villamosenergia-ellátását biztosította. A hosszú nevű vállalatot a kortársak egyszerűen csak Trösztnek hívtak. Ebből a sorból nem maradhat ki a Ganz és Társa Vasöntő és Gépgyár Rt. sem. Tőkeereje nem volt elegendő arra, hogy saját kezelésben lévő áramfejlesztő telepet létesítsen, ezért a bécsi Union Bankkal folytatott tárgyalásokat egy közös társaság létrehozásáról. 1889-ben, 1 millió korona alaptőkével megalakult az Internationale Elektrizitátsgesellschaft, Wien nevű vállalat, melyben a Ganz Rt. részesedése 25% volt. Ez a társaság a Leszámítoló Bank, a Ganz és a bécsi Union Bank közreműködésével, 1893-ban, 3 millió korona alaptőkével hozta létre a Magyar Villamossági Részvénytársaságot. A technikai vívmányok (távvezetékek, transzformátorral működő áramelosztó berendezések) elterjedése és az elektromos áram termeléssel és elosztással foglalkozó új típusú vállalatok megalakulása és működése felgyorsította a villamosítás ütemét Magyarországon. Míg 1900-ig 43 erőközpontot létesítettek, 1906-ban már 120 telep működött, 93 millió kilowatt teljesít-