Nyulásziné Straub Éva: Magyar Országos Levéltár 1526 utáni gyűjtemény : Repertórium : Második, bővített kiadás (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 15. Budapest, 2003)

Kossuth levéltár (R 90-R 125, 288)

R274 A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIÁTÓL ÁTVETT IRATOK JEGYZÉKE XVI-XIX. sz. 1/2 r. e. = 0,03 ifm. Az Országos Levéltár 1902-ben átvett az Akadémia könyvtárától, jegyzék kíséretében egy iratgyűjteményt, amelyben magyarországi hatóságok, hivatalok, intézmények, családok, személyek levéltár-, illetve fondtöredékei voltak; legnagyobbrészt készülő kiadványok forrásanyagaként kerültek akadémiai őrzőhelyükre. Az iratoknak az 1526 utáni gyűjteménybe került része, 3,80 iratfolyóméter, kevesebb volt, mint amiről a jegyzék számot ad; a jegyzékben levő piros tintával írt feljegyzések tanulsága szerint az Országos Levéltárban az anyag egy részét ugyanis hatósági levéltárakba helyezték vissza, ahonnan valamikor kiszakadtak. Az együtt maradt anyag további elemzésére és tárgyi átrendezésére az Országos Levéltárban az 1970-es évek elején került sor; ekkor a gyűjtemény felbomlott, iratai a megfelelő fondokba kerültek. Az anyagot még az átrendezés előtt filmre vették, akkori felállításának sorrendjében, úgy, ahogyan az átadási jegyzék rögzítette, osztályokra, azokon belül csomókra, tételekre bontva és jelzetelve, lényegében azonban rendezetlenül. Ma az anyag helyén csak a jegyzék található, amely a filmhez segédletül szolgál, azonkívül az átrendezés során beleírt feljegyzések az iratok új helyének megtalálásához is segítséget nyújtanak. Filmtári jelzet: M 188, M 800 R275 GÁBOR ÁRON GYŰJTEMÉNYE 1848-1881 1/2 r. e. = 0,02 ifm. Gábor Áronnal és székelyföldi ágyúöntői tevékenységével kapcsolatos iratgyűjtemény. A Múzeumi Törzsanyagból és az 1526 utáni gyűjtemény 1945 utáni növedékéből kiemelt iratok, időrendben. Növedéki naplószámok: 1895:24, 1903:28, 1910:84, 1911:13, azonkívül: R 226; 537. sz. R276 CÉHEKKEL, IPARRAL KAPCSOLATOS IRATOK 1563-1945 9 r. e. = 1,53 ifm. A Múzeum Levéltári Osztályán jelentős mennyiségű nagyobb és kisebb céhirat gyűlt össze. A Múzeum ezeket leginkább a céhek megszűnése után kapta ajándékba az illetékes minisztériumtól, majd vásárlás útján céltudatosan tovább folytatta a gyűjtést. A Múzeumi Törzsanyagban volt a helyük, ahonnan 1881-ben kezdték a céhiratokat kiválogatni, lajstromozni, és külön csoportban felállítani. A munka 1894-ben készült el. Ez a Céhiratok csoportja című gyűjtemény 1945-ben a hadműveletek során elégett, segédleteivel együtt. Anyagukat Szádeczky-Kardoss Lajos dolgozta fel „Iparfejlődés és céhek története Magyarországon I—II. Bp., 1913." c. munkájában. A Törzsanyagban és az 1526 utáni gyűjtemény tárgyi átrendezésre került sorozataiban azonban még számos céhirat volt található, amelyeknek kiemelése és külön gyűjteményjellegű fondban való felállítása az 1960-as években kezdődött el. Ebbe a gyűjteménybe kerültek mindazok a kisebb és