Nyulásziné Straub Éva: Magyar Országos Levéltár 1526 utáni gyűjtemény : Repertórium : Második, bővített kiadás (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 15. Budapest, 2003)

Kossuth levéltár (R 90-R 125, 288)

E 554 törzsszára alatt); 2. Személyek szerinti iratok; 3. Céhiratok; 4. Címereslevelek és nemesi iratok (ma: R 64 törzsszám alatt); 5. Az 1848/49-i szabadságharcra és az emigrációra vonatkozó gyűjtemény (az utolsó 30 év alatt tárgyilag átrendezve); 6. Genealógiák; 7. Elenchusok, iratjegyzékek; 8. Török iratok; 9. Fényképgyűjtemény; 10. Pecsétgyűjtemény; 11. Gyászjelentés-gyűjtemény, átkerült a Széchényi Könyvtár aprónyomtatvány-gyűjteményébe. A 2., 3., 6-8. csoport anyaga a hadműveletek során 1945-ben egészben, a 9. és 10. csoporté részben megsemmisült. A Törzsanyagban folyó feldolgozó munka az 1930-as évek elejéig változatlan maradt. Az új szerzemények iratait évekre bontva tették be az időrendbe, vagy a fenti csoportok anyagát egészítették ki. A Törzsanyag egy-egy évének anyagát a növedéki naplószámok emelkedő sorrendjében helyezték el, s a legmagasabb szám után tették a „feliratos" palliumokat, amelyeken a beadó nevén és a beadás keltén kívül más (növedéki naplószám) nem volt. Az átrendezés során a palliumoknak és iratoknak egy harmadik fajtája is megmutatkozott, amelyen sem beadó neve, sem növedéki naplószám nem volt, csak a Múzeum pecsétje; ezek a MNM (Magyar Nemzeti Múzeum) jelet kapták. A Levéltári Osztály anyaga, a Törzsanyaggal együtt, 1927-ben helyileg, 1934-ben szervezetileg is átkerült az Országos Levéltárba, ahol további feldolgozása során, 1935-1965 között a Törzsanyag több változáson ment keresztül. Ezek közül a legfontosabb: 1. A Mohács előtt iratok kiemelése és az Országos Levéltár Diplomatikai Levéltárában (Mohács előtti gyűjtemény) való elhelyezése, az új DL jelzeteknek a növedéki naplók megfelelő helyén való feljegyzése. 2. Néhány család anyagának kiemelése és családonként külön fondként való felállítása. A munka csak megkezdődött, főleg XVI. századi családi iratokat emeltek ki, amelyek 1945-ben elégtek. 3. 1945-1950 között az ún. Kibontott állagok iratainak kiemelése, főleg a proveniencia elvének szem előtt tartásával; ekkor száznál több új kisebb fond keletkezett, amelyek ma is megvannak, illetve az 1965 utáni átrendezés során kiegészültek; kis részben, ugyancsak a proveniencia elve alapján, máshova, családi, hatósági fondokba kerültek. Ld. a Függelék. 4. Az 1940-es évek végén az 1825-1848 közötti reformkori iratok kiemelése. Ez a Törzsanyagban maradt fondok mesterséges megbontását jelentette, ezért az átrendezés után visszakerültek helyükre. (R 197-209, R 227-268.) Ld. a Függelék. 5. Az 1950-es évek első felében a Rákóczi-szabadságharccal kapcsolatos iratok kiemelése és áthelyezése az akkor felállított Rákóczi-szabadságharc levéltárába. 6. Az 1960-as években több múlt századi történész, iratgyűjtő beadott, szintén évekre szétbontott gyűjteményének helyreállítása (Nagy István, R 280; Wenzel Gusztáv, R 282; Nagy Iván, R 283; Véghelyi Dezső, R 284; Szalay Ágoston, R 285; Nyáry Albert, R 286; Sólyom Fekete Ferenc, R 287). Ezek a gyűjtemények nem egy, hanem sok helyről származó anyagot tartalmaztak, s így a későbbi átrendezés ezekre is kiterjedt, amelynek során egyesek megszűntek, mások vesztettek terjedelmükből, minthogy anyaguk egy része a helyére került. Ezek a főbb változások okozták, hogy 1965-ben, az egész Törzsanyagra kiterjedő tárgyi átrendezés megkezdésekor az anyag terjedelme már csak 45 iratfolyóméter volt. Az 1935-1965 közötti átrendezésekhez konkordanciajegyzék az anyag nagy terjedelme miatt nem készülhetett. Szokás volt azonban feljegyezni a növedéki naplókban, vagy az irat(ok) palliumának a kiemelés helyén hagyott részén annak a családnak vagy egyéb fondnak a nevét, ahova a kiemelt anyag átkerült, de inkább csak a fent említett 1-3. csoport esetében, később már nem. A teljes anyag átrendezésekor ez a gyakorlat nem volt folytatható. Átfogó konkordanciajegyzék készítése az 1965-ben kezdődött átrendezésnél sem készült, segítségül mindössze néhányán, átmeneti jegyzék készült (ld. alább). * * * Az 1965-1971 közötti átrendezés alkalmával meghatározandó volt minden egyes iratnak saját fondképzője; ezen az alapon elindulva lehetett csak felépíteni új fondokat a szervesen összetartozó iratokból, illetve lehetett belehelyezni már meglevő fondokba az oda tartozó anyagot. Kialakultak ezenkívül tárgyi alapon összetartozó nagyobb gyűjtemények is. Az átvizsgálandó anyag a Törzsanyag iratcsomós részében 260 csomó, dobozos részében 20 doboz volt. Az iratcsomós részt hozzávetőlegesen iratdarabokra, egyes iratokra átszámítva, csomónként kb. csak 250 db iratot véve alapul, szerény számítással 65 000 db irat egyenkénti elemzését kellett elvégezni, s mindegyiknek új őrzési helyéről