Nyulásziné Straub Éva: Magyar Országos Levéltár 1526 utáni gyűjtemény : Repertórium : Második, bővített kiadás (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 15. Budapest, 2003)
Bevezetés
R63 HAVAS JÓZSEF 1819-1877 1/3 r. e. = 0,02 ifm. Havas József (1796-1878), pesti városi főügyész, egyetemi tanár, helytartótanácsi tanácsos és irodaigazgató személyi iratai, hivatali működésével kapcsolatos néhány irata és a hozzá intézett levelek (3 db Széchenyi Istvántól). Növedéki naplószám: 1916:26. R64 HAZAI CÍMERESLEVELEK ÉS NEMESI IRATOK (1339) 1526-1999 és én. 94 r. e. (51 doboz + 22 téka + 20 fiók + 1 kötet) = 32,48 ifm. Kezdetben a Magyar Nemzeti Múzeum Levéltári Osztálya a tulajdonába került címeresleveleket és nemességgel kapcsolatos iratokat a Törzsanyag évrendjében helyezte el. Az anyag szaporodása és a családtörténeti kutatások iránti érdeklődés növekedése - amelynek következtében pl. 1883-ban megalakult a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság - oda vezetett, hogy a fenti iratok részére 1886-ban külön sorozatot alakítottak ki, és az 1526 után keletkezett nemességgel kapcsolatos iratokat, valamint címeresleveleket külön gyűjteménybe sorolták. Két időrendi sorozatot alakítottak ki, külön kezelve a magyar és a külföldi okleveleket. (Ez utóbbi az R 126 — Külföldi címereslevelek sorozatot alkotja.) A gyűjtemény az Országos Levéltár őrizetében jelentősen megszaporodott, részben vásárlás, ajándékozás révén, részben pedig a tárgyi átrendezések következtében. Különösen sok címereslevél került ki az 1526 utáni gyűjtemény 1945 előtti növedékéből (R 225) és a Magyar Tudományos Akadémiától átvett iratok (R 274) anyagából. Szaporodása újabb szerzemények folytán állandó. (Itt jegyezzük meg, hogy az átrendezések során családi levéltárakból és a kormányhatósági, hiteleshelyi anyagból kiemelés nem történt!) A gyűjtemény tagolódása az alábbi: - Az 1. tételben magyarországi és erdélyi címeres- és nemeslevelek eredeti tisztázatai és, kis mennyiségben, ezekhez kapcsolódó iratok találhatók (pl. címerkérő folyamodványok, nemesi igazolások, ha ugyanarra a családra vonatkozólag együtt érkeztek be). A tétel anyaga időrendben, napi dátum szerint nyert elhelyezést. Fizikailag 3 időrendi sorozatban fekszik az anyag: a/ lap formájú, összehajtogatott oklevelek dobozban; b/ könyv formájú, a tárolóeszköz méretét meghaladó oklevelek egyedi tárolóeszközben; c/ restaurált, eredeti nagyságukban kiterített iratok pedig tékában, ugyancsak napi dátum szerint. A kutatás szempontjából a tétel egy egységes sorozatot képez. - A 2. tételben a címeres-, vagy nemeslevelek hitelesített, vagy egyszerű másolatai találhatók, ezenkívül nemességgel, annak megszerzésével, igazolásával kapcsolatos egyéb iratok eredeti, vagy másolati példányai kerültek ide, ha nem a címereslevél eredeti tisztázatával együtt érkeztek be. Az anyag napi dátum szerint került elhelyezésre. A tételben 1526 előtt keletkezett oklevelek egyszerű másolatai is találhatók abban az esetben, ha az eredeti oklevelet nem a MOL-ban őrzik. - A 3. tételben részben vásárolt, részben a Múzeumi Törzsanyag tárgyi átrendezései során kiemelt családi leszármazási táblák vannak, amelyeknek családi levéltárakban való elhelyezése nem volt lehetséges vagy szükséges (pl.: egyszerű másolatok). Felállítva a családnevek betűrendjében. - A 4. tételben kézi festésű címerek kerületek elhelyezésre. - Az 5. tételben azok a heraldikai rajzok találhatóak, amelyek az Öt évszázad címerei a Magyar Országos Levéltár címereslevelein című kiadványhoz készültek és a Levéltár valamennyi címereslevelének nyomdai sokszorosításra alkalmas rajzait tartalmazza. - A 6. tétel a magánosok által bemutatott olyan címereslevelek fényképeiből állt össze, amelyeket az Országos Levéltárban hitelesítettek. - A 7. tétel a magánosok által bemutatott címereslevelek nem hitelesített fényképeiből állt össze. - A 8. tétel a gyűjtemény elavult, de jelentős információtartalmú segédleteit tartalmazza.
