Sipos Antalné: Az államosítás előtt működött textil-, szőrme- és bőripari vállalatok repertóriuma (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 14. Budapest, 2004)

Kunsági Szövőgyár, Kiskundorozsma Z 683 - Kistext Árukereskedelmi Rt. Z 1314 - Magyar Pamutipar Rt.

A Süddeutsche Gesellschaft számára ez nem jelentett nagy sikert, ezért 1893. március elején eladta a gyárat a Spitzer Gerzson és Társa cégnek. Spitzer Gerzsont ugyanúgy a magyar ipar úttörői között tarthatjuk számon, mint Goldberger Sámuelt. 1820 körül alapított kékfestő műhelyt Óbudán. Részt vett a védegyleti mozgalomban és a Gyáralapító Társaságban. Goldberger Sámuellel közösen hozták létre a „Vásári Értékesítő Bizottságot". Az óbudai műhely az 1850-es évekre gyárrá fejlődött. Spitzer Gerzson halála, 1868 után nővérének fia, Weiss Móric vitte tovább a gyárat. Az ő családjából származott Szurday Róbert, a Magyar Pamutipar Rt. későbbi nagyhatalmú vezérigazgatója. A Spitzer Gerzson és Társa cég tehát 1893-ban megvette az újpesti gyárat. A Magyar Pamutipar Rt. 1901-ben került a Magyar Általános Hitelbank érdekkörébe. A banktőke bekapcsolódása újabb lendületet adott a fejlődéshez. 1900tól 1938-ig állt a vállalat élén Szurday Róbert. Felismerte, hogy a siker a fonó- és szövőipar termelésétől várható, ezért az újpesti gyárat fejlesztette. Az óbudai telepet 1906-ban eladta a Magyar Általános Hitelbanknak, ebből alapította meg a MÁH a Fürst családdal együtt a Kartonnyomó-ipar Rt.-t. A forint időszak végén, az 1890-es években a magyar textiliparnak óriási küzdelmet kellett kifejtenie a rendkívül fejlett cseh és osztrák textilipar versenyével szemben. A Magyar Pamutipar Rt. eközben állandóan bővült, fejlődött. Az orsók száma az eredetinek négyszeresére, a szövőszékeké két és félszeresére nőtt. Ezekben az években létesült külön cérnázó, fehérítő, appretáló és konfekció üzeme. A korona időszakára újabb fellendülés következett be. Az újpesti gyártelepen 1895-ben már 1200 munkás dolgozott, a pamutfonó orsók száma 25 000-re, a szövőszékeké 600nál többre nőtt. Újpesti, Erkel utcai telepén fonoda, szövődé, kotonin-, vatta- és konfekcióüzem működött. A fonalak egy részét saját szövödéje dolgozta fel, de jelentős mennyiséget el is adott a gyár, ami óriási bevételekhez juttatta. A szövődé nem csak a vállalat saját kikészítőjének dolgozott, hanem eladásra is készítette a sima fehér szöveteket. A világháború alatt a fejlődés megtorpant, főleg a nyersanyaghiány miatt. Az MPI a két világháború között Magyarország egyik legnagyobb vertikális textilvállalatává lett. Üzemeit egyre bővítette, modernizálta, és mint a Hitelbank textilkonszernjének vezető vállalata, a bank segítségével olyan fúziókat hajthatott végre, amelyek révén egyre jobban terjeszkedett, bővült. 1933-ban bérbe vette a Kartonnyomó-ipar Rt. üzemét, és saját rezsiben folytatta ott a termelést, majd 1939-ben beolvasztotta. Ebben az üzemben, Óbudán, a Lajos u. 93—95. sz. alatt rendezte be a Magyar Pamutipar Rt. nyomó-, festő- és kikészítő üzemét. Az egyszerű hengernyomású áruktól kezdve a legkomplikáltabb selymek és filmnyomott cikkek gyártására is berendezkedett. (A filmnyomó 1937-ben létesült.) 1942-ben egyesült az MPI-vel a FILTEX Egyesült Filatorigáti-Pestszentlőrinci Textilművek és Tessuto Rt., amely nyomó- és kikészítő gyárral rendelkezett. A nyomóüzemek dolgozták fel a saját szövődéi cikkeket, de kapacitásuk lehetővé tette tekintélyes mennyiségű bérmunka végzését is idegenek részére. Az MPI a lőrinci és óbudai üzemet leállította, a gépeket Újpestre szállította át. A MÁH segítségével megszerzett és beolvasztott vállalatok közül a legjelentősebb a „HPS" Hazai Pamut, Szövő, Festő, Fehérítő és Kikészítő Gyár Rt. Ez a vállalat az 1837-ben alapított „Hermann Pollack' s Söhne" konszern 1926-ban Magyarországon alapított lerakatából alakult. Cégnevét 1940-ben változtatta HPS-re, és 1943-ban olvadt be a Magyar Pamutipar Rt.-be. A beolvasztás azért történhetett meg, mert a MÁH a HPS részvényeit megvásárolta a külföldi tulajdonostól. A HPS Újpest, Baross u. 99. sz. alatti telepén szövődé és kikészítő üzem működött. Minőségi árukat állított elő, főleg finom pamutszöveteket, puplinokat, finom fehérárut, különleges gépi berendezéssel és speciális képzettségű külföldi szakemberekkel. A Magyar Pamutipar Rt. kezdettől vertikális üzemre rendezkedett be. Nyomóüzemét a fúziók által óriásira bővítette, és így a Goldberger gyár legveszélyesebb versenytársa lett. A hitelbanki textilcsoport vezető vállalataként az iparág legjelentősebb pozícióit birtokolta. Az 1940-es években közel 4000 munkást foglalkoztatott. Érdekeltségei: Első Gyulai Kötött- és Szövöttáru-gyár Rt., Gyula, „Rokka" Kötszövőgyár Rt., Békéscsaba, Columbia Textilipar Rt., Magyar Vigogne Fonó Rt., Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár Rt., Linum Taussig Sámuel és Fiai Lenfonó- és Szövőgyár Rt., Magyar Vasfonal-gyár Rt. A háború alatt a vállalat újpesti gyárai jelentéktelen, az óbudai üzemek súlyosabb károkat szenvedtek, de már 1945 júniusában újraindult a termelés. A vállalat már 1947-ben állami ellenőrzés alá került, mint a Hitelbank érdekeltsége. 1948. márciusban államosították, majd 1949-ben nemzeti vállalattá alakult. Az átszervezések során leválasztották róla a Kartonnyomó-ipart, és abból alakult meg a Pamutkikészítő-gyár, a Magyar Vigogne Fonót pedig beolvasztották az MPI-be. A HPS telepet 1949-ben szintén leválasztották, és Hazai Pamutszövőgyár néven önállósították. Az MPI és a Pamutkikészítőgyár 1963-tól a BUDAPRINT Pamutnyomó-ipari Vállalat gyáregységei lettek, Újpesti Textilmüvek, ill. Pamutkikészítő-gyár néven. 1975-től a Hazai Pamutszövőgyárat is beolvasztották a BUDAPRINT Pamutnyomó-ipari Vállalatba. A BUDAPRINT felszámolása során a volt MPI 1989-ben részvénytársasággá alakult, BUDAPRINT Újpesti Textilművek Rt. néven. 1991-ben végelszámolás alá vonták, 1992. november l-jétől egyszemélyes részvénytársaságként szerepelt, majd 1994. január 28-án megindult a BUDAPRINT Újpesti Textilmüvek Rt. felszámolása.