Sipos Antalné: Az államosítás előtt működött textil-, szőrme- és bőripari vállalatok repertóriuma (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 14. Budapest, 2004)
Rövidítések jegyzéke
kapcsolatban. (A 91 csomó terjedelmű exportlevelezés iratanyagában egy csomóban átlag 40 céget találunk.) Az exportlevelezés cégek szerinti bontása mintegy 180 oldallal növelné meg a repertórium terjedelmét. Ahol megtartottuk az egy cég - egy tétel elvét (1. Kispesti Textilgyár Rt., Magyar Pamutipar Rt., stb.), igen jól láthatjuk már a jegyzékekből, milyen küzdelmet folytattak a gyárak 1945 után a külföldi kapcsolatok felélesztése érdekében. A cégnevekből kitűnik, hogy a vállalatok nem csak a rokonszakmák gyáraival, hanem vegyészeti gyárakkal, gépgyárakkal, pénzintézetekkel, kereskedelmi-, szállítmányozási vállalatokkal, nemzetközi ügynökségekkel tartották a kapcsolatot. A személyzeti osztályok anyagában sem volt mód egységes tételrendszer kialakítására. Ha az illetmény- és bérjegyzékeket telephelyenként elkülönítették, akkor egy-egy telephely jegyzékei alkotnak egy tétel, ha az alkalmazottak és munkások nevének betűrendjében, akkor egy-egy kezdőbetű egy tétel, ha pedig csak időrendben, akkor egy-egy év egy tétel. A könyvelőségek iratanyagában jól elkülöníthetők a mérlegek és a könyvelési könyvek. A többi tétel kialakításánál vagy a dossziét vettük alapul, ha az iratok dossziéban voltak, az ún. szálas iratok tárgyát pedig magunk próbáltuk a valóságnak megfelelően meghatározni. Elkülönítettük pl. az adó-, illeték-, biztosítási és más ügyeket, de előfordulnak nehezebben besorolható iratok is. A bel- és külföldi levelezésnél -az ügyvezető igazgatóságok, kereskedelmi osztályok anyagában - a régebbi rendezéseknél „laza" betűrend érvényesült, amit a lektori véleményben foglaltaknak megfelelően pontosítottunk szoros betűrendbe, a könnyebb kutathatóság érdekében. A tételeket - ahol lehetett - sorozatokba osztottuk be, a könnyebb áttekinthetőség kedvéért. A hasonló tárgyú tételek alkotnak egy-egy sorozatot, például az ügyvezető igazgatósági levelezés. Ha terjedelme úgy kívánja, a sorozaton belül alsorozatok is elkülönülnek. A példánál maradva: az ügyvezető igazgatók levelezése minisztériumokkal, stb. Az anyag tulajdonságaiból következően előfordul, hogy az azonos tárgyú iratok az egyik vállalatnál tételt alkotnak, a másiknál sorozatot. Legjellemzőbb példája ennek a külföldi levelezés. Ahol cégek szerint alakítottuk ki a tételt, ott a sorozatcím az ország neve, ahol országonként, ott a sorozatcím „külföldi levelezés", az ország-név pedig tételcím. Csak a fentiekben felsorolt eltérések figyelembevételével állíthatjuk, hogy a repertóriumban leírt anyag tárgyilag rendezett. Az iratok jelentős részénél nem a tárgy, hanem a név vagy az időrend a tétel kialakításának alapja. A egyenetlenségek és következetlenségek ellenére az iratanyag középszinten rendezett, egyes részei, leggyakrabban a levelezések, darabszinten. A textil-, szőrme- és bőripari vállalatok repertóriuma az anyag 2003. szeptember 30-i állapotát tükrözi. Az iratanyaga a repertórium alapján kutatható. A kutatónak a kérőlapon a fond/állag törzsszámát és az irat tételszámát kell feltüntetnie. Rövidítések jegyzéke A magyar vállalatok, bankok, egyesületek és más szervek nevének rövidítését csak abban az esetben közöljük, ha a rövidített változat a szövegben önállóan is előfordul. Ha a rövidített név mellett közvetlenül szerepel annak feloldása is, akkor a közléstől eltekintünk. Nem tudjuk megadni egyes betűszavak feloldását. Ilyen pl. az „Elitex" (Schwarz Elemér cége), amely ugyanúgy származhat az Elemér névből, mint az „elit" szóból, az iratokban sehol nem oldják fel. Hasonlóképpen feloldhatatlan betűszó a BUDAPRINT, amely a Buda városnév és a print - nyomás, nyomtatás összetételéből származik. Az idegen nyelvű rövidítéseket, betűszókat sem tudjuk minden esetben feloldani, csak akkor, ha az iraton szerepel a rövidítés feloldása. L. pl. a zürichi Cimatex vállalat neve valószínűleg rövidítés, de a levelezés nem adja meg ennek feloldását. Ahol a rövidítést a fennmaradt levelekben feloldják, ott a feloldást is közöljük a jegyzék szövegében. Idegen nyelvű rövidítések A. B. - aktiebolag-9 - részvénytársaság, svéd, aktiebolaget formában használják. A. D. (1. D. D.) akcionarsko/dionicarska/dioniCko druStvo - részvénytársaság, szerb-horvát. A. G - Aktiengesellschaft - részvénytársaság, német. A. S. - aktieselskab - részvénytársaság, dán. ASCOLD - Anglo-Hungarian Spinning Ltd.- Angol-Magyar Fonógyár Rt. BRIFA - British Fabrics Ltd., London Bros. - brothers - testvérek, fivérek, angol. Cia. - compafiia - társaság, spanyol. CIBA - Chemische Industrie A. G., Basel Cie. - compagnie - társaság, francia. Co. - company - társaság, angol.
