Sipos Antalné: Az államosítás előtt működött textil-, szőrme- és bőripari vállalatok repertóriuma (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 14. Budapest, 2004)

Bevezetés

1977-ben a Goldberger Sám. F. és Fiai Rt., a Kender Juta- és Textilit-ipar Rt., a Wolfher Gyula és Társa Rt. és a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár Rt. iratai gyarapodtak. 1981-ben ismét a Wolfher Gyula és Társa Rt. iratanyaga gyarapodott. 1983-ban és 1989-ben nagyobb mennyiségű forrásanyaggal gyarapodott a Goldberger Sám. F. és Fiai Rt. A többségükben iratmentő jellegű beszállítások után az 1950-es, '60-as években elkezdődött, és a '80-as évek elejére be is fejeződött az addig bent lévő anyagok rendezése, amelyben az akkori IV. osztálynak szinte valamennyi munkatársa részt vett. 1952 előtt a vállalati iratanyagokkal a levéltárak nem foglalkoztak. Ennek visszahatásaként a levéltárosok fontosnak tekintettek minden megmaradt forrást, amely egy adott vállalatról információt tartalmaz. Emiatt a selejtezéseket nagyon óvatosan végezték, sok olyan iratot is megőriztek, amelyek csekély maradandó értékű információt tartalmaznak. Az óvatosság indokolt is az anyag nagy részében, hiszen a dokumentumok hiányosan, töredékesen maradtak fönn, és például a termelésről készített napi jelentések is hordoznak maradandó értékű információt akkor, ha összesítő, éves jelentéseket nem maradtak fönn. A megőrzött iratanyag mennyiségének egy jelentős részét illetmény- és bérjegyzékek teszik ki. Ma ezeket csak mintavételszerűen vennénk át. Ebben az anyagban azonban, és különös módon egészen az 1920-as évekig visszamenően, rendszeresek a munkaviszony igazolási kutatások. A hozzánk forduló ügyfelek hozzátartozói nyugdíjukhoz vagy annak kiegészítéséhez olyan emberek munkaviszonyának igazolását kérik, akik az 1930-as, 1940-es években dolgoztak egy-egy gyárban. A szolgálati viszonyt többnyire csak az illetmény- és bérjegyzékek átkutatásával tudjuk igazolni. Ez az iratanyag, hasonlóan más vállalatok személyzeti anyagához, 10-15 év után elveszti jogbiztosító értékét, és mintavétel után nagy mennyisége csökkenthető lesz. Ma még nem merjük megkockáztatni olyan iratok selejtezését, amelyek állampolgári jogokat biztosíthatnak. A részvénytársaságok (vállalatok) iratainak valaha volt irattári rendszerük, ennek nyomait megtaláljuk a „szervezet és működés" című tételekben. A textil-, szőrme- és bőripari vállalatok iratanyaga azonban olyan mértékben összekeveredve, zsákokba dobálva került levéltárba, hogy az eredeti rend helyreállítására a rendezés során gondolni sem lehetett. A rendezés első feladata, a fondok kialakítása egyszerű feladatnak tűnik, pedig nem az. A IV. osztály abból indult ki, hogy minden önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezet külön fond. Ezt az elvet nem lehetett következetesen érvényesíteni. 0,01-0,02 ifin terjedelmű fondok alakultak a nyugdíjpénztárak, üzemi bizottságok, hadiüzemi személyzeti parancsnok, igazoló bizottságok, különböző, a vállalat által létesített sportegyesületek anyagából, a Goldberger gyárnál működött termelő-, értékesítő- és fogyasztási szövetkezet, sőt az 1919-es munkástanács anyagából. Más anyagokban viszont ezeknek a szerveknek az iratfolyóméterben kifejezhetetlenül csekély terjedelmű iratai különböző állagokba sorolódtak: a nyugdíjpénztári iratok a személyzeti osztály állagába, az üzemi bizottság iratai az ügyvezető igazgatóságba vagy titkárságba, a hadiüzemi személyzeti parancsnok iratai pedig leggyakrabban az ügyvezető igazgatóságba, ritkábban a személyzeti osztályba. Ezeken a következetlenségeken - amelyek a kutatást nem nehezítik - jelenleg nem kívánunk változtatni, mivel ez együtt járna a jelenlegi IV. Gazdasági Szervek Osztályának őrizetében lévő államosítás előtti iratanyag, 6 000 iratfolyómétert meghaladó mennyiség teljes átrendezésével, miután a következetlenségek minden fondcsoportban feltűnnek. A rendezés következő fázisa a fondokon belül az állagok kialakítása, amennyiben ezt az iratanyag terjedelme és összetétele lehetővé teszi. Az állagok kialakításához is kevés fogódzó állt rendelkezésre. A Kereskedelmi Törvény (1875. évi XXXVII. törvény) 176—200. §§ kötelezte a részvénytársaságokat közgyűlés és igazgatóság felállítására. Kézenfekvő volt, hogy a vállalat vezető szervei, a közgyűlés és az igazgatóság külön állagot alkossanak. A terjedelem azonban itt is arra kényszerített, hogy ha ezek csekély mennyiségben maradtak fönn, akkor közösen alkossanak egy állagot. Az ügyvezető igazgatóság iratai szintén elkülönülnek a legtöbb vállalatnál. Annak az iratnak, amelyet az ismert nevű ügyvezető igazgató írt alá, vagy amelynek fejlécén szerepel az Ügyvezető Igazgatóság megnevezés, könnyű eldönteni az állagba sorolását. Sajnos, ez nem mindig tűnik fel, sőt, az esetek többségében egyáltalán nem. Az ügyvezető igazgatóság mint testület nem is rekonstruálható hiánytalanul. Az ügyvezető igazgatók tevékenysége rendkívül széles kört ölelt fel. Ők voltak a vállalatok vezető adminisztratív, és számos esetben műszaki alkalmazottai, a gyár életének legfontosabb dokumentumai az ő tevékenységük során keletkeztek. A gyár általános gazdasági helyzetére vonatkozó iratok, minden fontosabb, a gyárat érintő beruházás, gépvásárlás, műszaki fejlesztés, szerződéskötés, kartell ügyek, leányvállalatok, érdekeltségek alapítása, minisztériumokkal, más hatóságokkal, érdekképviseleti szervekkel, intézményekkel, egyesületekkel, más vállalatokkal fenntartott kapcsolatok dokumentumai mind az ügyvezető igazgatók tevékenysége során keletkeztek. Az Ügyvezető Igazgatóság című állagok tartalmazzák általában a legjelentősebb forrásértékkel rendelkező iratokat. Azoknál a vállalatoknál, ahol ilyen állagot nem lehetett kialakítani, a Titkárság állagába kerültek a fenti ügyekben keletkezett iratok, mint például a Mauthner Bőrgyár fondjában. A Magyar Pamutipar Rt.-nél ugyanakkor Ügyvezető Igazgatóság és Titkárság című állagot is kialakítottunk, mivel a vállalatnál a két szervezeti egység elkülönült. A Kender-, Juta- és Textilit-ipar fondjában nincsenek közgyűlési, igazgatósági és ügyvezető igazgatósági iratok, mivel a vezető szervek Bécsben működtek, a magyarországi vállalatot a Városi Iroda és a Gyárvezetőség irányította. A vezető szervek iratait a Soroksári Textilipar Rt.-nél. és az Albertfalvai Textilipar Rt.-nél az Ügyviteli iratok c. állag tartalmazza.