Sipos Antalné: Az államosítás előtt működött textil-, szőrme- és bőripari vállalatok repertóriuma (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 14. Budapest, 2004)

Bevezetés

többsége is csődbe jutott, felszámolás, végelszámolás alá került. Egyedül a len- és kenderipar ágazatában maradt életképes néhány gyár. A rendszerváltozás körüli években szinte valamennyi, a két világháború között virágkorát élt gyár csődbe jutott, felszámolással vagy végelszámolással megszűnt. 200 éven keresztül talpon maradt vállalatok (Goldberger, Mauthner, Wolfner) tűntek el majdnem nyomtalanul. A több száz textil-, szőrme- és bőripari vállalat fennmaradt iratanyaga az ország különböző levéltáraiban található, területi hovatartozás szerint. Valamennyi önkormányzati levéltár őriz textilipari vállalati iratokat. A budapesti alapítású, illetve a Budapest székhellyel működött vállalatok iratai részben Budapest Főváros Levéltára, részben a Magyar Országos Levéltár őrizetében találhatók. A méreteikben és az ország gazdasági életében játszott szerepüknél fogva kiemelkedő jelentőségű gyárak, illetve részvénytársaságok dokumentumait őrzi a Magyar Országos Levéltár. 20 textilipari vállalat iratanyaga, mellettük 2 kisebb vállalatnak csak az anyavállalattal közös igazolóbizottsági anyaga található az intézmény őrizetében, 2 szőrme- és 2 bőrgyáré. A hozzá kapcsolódó szervezetekkel és intézményekkel együtt a textilipari vállalatok fondcsoportja 34, a szőrme- és bőripari vállalatoké 10 fondot foglal magában. A repertóriumban részletezett iratanyag összterjedelme 193,77 iratfolyóméter, ebből a textilipari vállalatoké 131,45 ifm, a szőrmeipari vállalatoké 20,99, a bőripari vállalatoké 41,33 ifin. A fennmaradt iratanya hiányos, töredékes: nem egy nagyvállalattól csak centiméterekben mérhető mennyiségű irat került levéltári őrizetbe, és a nagyobb terjedelmű irat-együttesekben is kevesebb a jelentős forrásértékkel rendelkezők aránya. Az iratanyag a hiányokkal együtt is részleteiben és összetételében átfogó képet ad a hazai textil-, szőrme- és bőripar fejlődéséről, legkiemelkedőbb képviselőinek tevékenységéről, a gazdaság egyik fontos területéről, elsősorban a két világháború közötti korszakból. Nem csak a vállalat-, hanem a társadalom- és gazdaságtörténet kutatói számára is értékes forrásokban bővelkedik. Kiemelnénk a Goldberger Sám. F. és Fiai Rt. fondját, és azon belül a Goldberger Leó tevékenységét tükröző dokumentumokat, úgy üzleti, mint közéleti és magánlevelezését. Szintén említésre méltó a személyzeti osztályok állagainak iratanyaga, amely ugyan a későbbiekben részletezendő, a történeti kutatások szempontjából kevésbé értékes forrásokat is tartalmaz, de a tisztviselők és munkások életmódjáról, szociális helyzetéről, kultúrájáról rendkívül árnyalt képet nyújt. A külkereskedelmi és az export osztályok iratanyaga, illetve a külkereskedelmi levelezés dokumentálja legszembetűnőbben Magyarországnak a két világháború között a világ gazdaságában betöltött szerepét. Még egy olyan iparágban is, mint a textil-, szőrme- és bőripar, amelynek fejlődése nem lehetett zökkenőmentes, a nagy cégek kapcsolatban álltak a világ összes országának nagyvállalataival, a magyar gazdaság valóban integrálódott a világgazdaságba, Magyarország Európához tartozott. A vállalat vezető szerveinek (közgyűlés, igazgatóság, ügyvezető igazgatóság, gyárvezetőség) iratanyaga képet nyújt arról, hogyan működtek a részvénytársaságok, hogyan alapítottak gyárakat, milyen szervezeti keretben dolgozott a gyár, milyen műszaki-technológiai fejlettségi szinten állt a gyártás, termelés, kutatás. Ezt dokumentálja a műszaki osztályok iratanyaga is, amelyben emellett számos technikatörténeti forrás megőrződött. Folytathatnánk a sort a jogi osztályokkal és könyvelőségekkel, amelyeknek iratai elsősorban jogtörténészek, közgazdász-történészek számára hordoznak sok értékes információt. A nyugdíjpénztárak, üzemi bizottságok, igazolóbizottságok iratai szintén értékes társadalomtörténeti források, a különböző sportlétesítmények iratai kuriózumot jelentenek az ún. mikro-történelem kutatói számára. Terjedelmükben és forrásértékükben legjelentősebbek a XX. század elején alapított, de már akkor nagy múltra visszatekintő vállalatok iratai. (Goldberger Sám. F. és Fiai Rt., Magyar Pamutipar Rt, Wolfner Gyula és Társa Rt. Pannónia Báránybőr-nemesítő és Kereskedelmi Rt., Mauthner Testvérek és Társa Bőrgyár Rt., Szűcs- és Szőrmeárugyár Rt., Kender-, Juta- és Textilit-ipar Rt.) A korai évekből származó iratok mennyisége csekély, általában a részvénytársasággá alakulás utáni időszak iratai maradtak fönn nagyobb terjedelemben. A Budapest Főváros Levéltárának őrizetében lévő textilipari iratanyagban az 1900-as, '10-es, '20-as, '30-as, '40es években alakult kisebb vállalatok dokumentumai találhatók, de ott van az 1868-ban létrejött Első Magyar Gyapjúmosó és Finomposztó-gyár Rt. fondja, amely pedig országos jelentőségű vállalkozás volt. És viszont: a Magyar Országos Levéltárban lévő textilipari vállalati anyagok között találunk kisebb jelentőségű vállalati anyagokat. (Soroksári Textilipar Rt, Albertfalvai Textilipar Rt.) A textilipari vállalatok történetére vonatkozó forrásokat nem csak saját fondjaik tartalmaznak, hanem a bankok és takarékpénztárak anyagai is. A XX. század elejétől jelentős mértékben, de korábban is egyes vállalatoknál a bankok bekapcsolódtak az alapításokba, érdekeltséget szereztek. A két világháború közötti években alakult ki a Magyar Általános Hitelbank textil-konszernje, a Magyar Pamutipar Rt. vezetésével. A Hitelbank iratanyagában a textil-, szőrme- és bőripari vállalatok történetének kutatásához az alábbi források állnak rendelkezésükre: Columbia Textilipar Rt. (1921—1947), Első Magyar Gyapjúmosó- és Finomposztó-gyár Rt. (1941), Hazai Fésüsfonó és Szövőgyár Rt. (1921-1948), H. P. S. Hazai Pamut-, Szövő-, Festő-, Fehérítő- és Kikészítőgyár Rt. (1941-1943), Kartonnyomó-ipar Rt. (1933—1940), Magyar Pamutipar Rt. (1932—1948), Magyar Vigogne Fonó Rt. (1936-1948), Rokka Kötszövőgyár Rt. (1936-1947), Soroksári Textilipar Rt. (1946), Pannónia Báránybőrnemesítő és Kereskedelmi Rt. (1941), Wolfner Gyula és Társa Rt. (1947—1948). A Pesti Magyar Kereskedelmi