Sipos Antalné: Az államosítás előtt működött textil-, szőrme- és bőripari vállalatok repertóriuma (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 14. Budapest, 2004)
Mauthner Testvérek és Társa Bőrgyár Rt.
187 Z709, 710 MAUTHNER TESTVÉREK ÉS TÁRSA BŐRGYÁR RT. (Z 709-711,1264-1265) 1862,1910-1948 Terjedelme: 52 raktári egység, 6,18 ifm A Mauthner Testvérek és Társai bőrnagykereskedő céget 1809-ben Mauthner János alapította Pozsonyban. Két fia, Náthán és Mózes vezették az üzletet. Mózes halála után az ő egyetlen fia, Mauthner Gyula Bécsben folytatta a kereskedést, de halála után - örököse nem lévén - ez az üzlet feloszlott. A budapesti üzletet Mauthner Náthán vezette, halála után az ő két fia, Lipót és Mihály. Lipót örökös nélkül halt meg, és Mihály maradt az egyedüli tulajdonos. 1887-ben megvette a Jordán Károly cég újpesti bőrgyárát, és ettől kezdve foglalkozott a vállalat bőrgyártással. Mauthner Mihály halála után fia, Zoltán vette át a cég vezetését, és 1921-ben családi részvénytársaságot alapított. Ennek egyik főrészvényese lett Wiegner Antal, aki 40 éve dolgozott a család vállalatánál. (Az ő fia volt a későbbi Nobel-díjas, Wiegner Jenő.) A vállalat a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank érdekkörébe került. A társaság gyártási profilja: nyersbőrök feldolgozása készbőrökké. Főbb gyártmányaik: talpbőrök, felsőbőrök, kesztyűbőrök. 1910-től bevezették a krómcserzésű (boksz) bőrök gyártását, 1910-től a készcipők gyártását. Ekkor helyezték üzembe a Turul Cipőgyár Rt.-t és egy egészen modern, ún. „Good Year" rendszerű cipőgyárat. A vállalat a bőrgyártáshoz szükséges cserzőanyagokat is saját üzemében állította elő. Az 1920-as években mintegy 550 munkást foglalkoztatott. 1930-ban a cipőgyártást teljes mértékben átadták a Tuml Cipőgyárnak, és az üzemet átállították gépszíj gyártásra. 1933-tól gyártottak kesztyűbőröket és kesztyűt, amelynek jelentős részét exportálták. Az 1930-as évek elején alakult Magyar Bőriparosok Országos Szövetségében, a bőrgyártó vállalatok kartellszervezetében a Mauthner Bőrgyár a második helyet foglalta el a Wolfner mögött. Részvényeinek legnagyobb része 1940-től a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank tulajdonába került. Mint banki érdekeltség, a PMKB államosítása után állami felügyelet alá került. 1948. március 25-én államosították, Újpesti Bőrgyár néven. 1963-tól a Bőripari Vállalat 3. sz. gyáregysége lett, 1971-tól a Budapesti Bőripari Vállalat Újpesti Bőrgyára. A Budapesti Bőripari Vállalat felszámolásával a gyár megszűnt. KÖZGYŰLÉS ÉS IGAZGATÓSÁG (Z 709) 1929-1943 Terjedelme: 1 raktári egység, 0,06 ifm 1. csomó 1. tétel Közgyűlési jegyzőkönyvek 1930,1932, 1935-1938 2. tétel Közgyűlési iratok 1930-1938,1943 3. tétel Igazgatósági ülési jegyzőkönyvek 1929,1935—1938 4. tétel Felügyelő bizottsági ülési jegyzőkönyvek 1936—1938 TITKÁRSÁG (Z710) 1862, 1900, 1910-1945 1. csomó Terjedelme: 1 raktári egység, 0,14 ifm a) Iparjogosítványok, alapszabályok, cégbírósági iratok, a vállalat tulajdonjoga 1. tétel Iparjegy Mauthner Lipót részére 1862 2. tétel Iparj ogosítványok 1938, 1941 3. tétel Cégbírósági végzések 1923, 19274. tétel Cégjegyzési címpéldányok 1929 5. tétel Alapszabályok és alapszabály-függelékek 1922-1929 6. tétel Társasági szerződés a vállalat tulaj donjogáról 1910 7. tétel Jegyzőkönyv a részvénytársaság alapításakor a Mauthner Testvérek 1921 és Társa cégtől átvett gyári ingatlan forgalmi értékének megállapításáról 8. tétel Határozat a vállalat családi jellegének megállapításáról 1921-1922
