Sipos Antalné: Az államosítás előtt működött gyógyszeripari vállalatok repertóriuma (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 13. Budapest, 2004)
Bevezetés
4./ Az oltóanyag termelő intézetek többnyire állami felügyelet alatt álltak. Legjelentősebb volt közülük a Phylaxia Szérumtermelő Rt. Az állam kikötötte magának a jogot, hogy úgy a szérum termelésére, mint annak eladási áraira befolyást gyakorolhasson, és ebből a célból saját szakembereit rendelte ki a termelés és üzemvezetés irányítására. Ez a viszony a Phylaxia és az állam között 1928-ig állott fönn, a szerződés meghosszabbítására folytak tárgyalások, de megszakadtak. Az állam a háború éveiben két másik vállalatnak is adott támogatást: a Laboratórium Védőoltóanyagok Termelésére Rt.-nek (alakult 1904) és a Hungária Szérummüveknek (alakult 1918-ban), és megalapította az Állami Oltóanyag-termelő Intézetet. 1933-ban új megállapodás jött létre a Phylaxia és a Földművelésügyi Minisztérium között: tervbe vették a Hungária felszámolását, az Állami Oltóanyag-termelő Intézet megszüntetését, a Phylaxia és a Laboratórium kartellbe tömörítését. Ennek megvalósulásakor a Phylaxia bérbe vette a volt Állami Oltóanyag-termelő Intézet épületeit, és a Laboratóriummal egyetemben megvásárolt több intézetet, másokat szüneteltetett, és a termelés a kartell kezében összpontosult. 1941-ben azonban ezt a szerződést is felbontották. A Földművelésügyi Minisztérium tervbe vette egy új állami szérumtermelő vállalat alapítását, amely átvette volna a Laboratórium termelési eszközeit és telepét (a Laboratórium megszűnésével). Meg is alakult 1942-ben MOIRT, Magyar Oltóanyagtermelő Intézet Rt., amely a Laboratórium helyett a Phylaxiával alakított új kartellt. A kartellen belül is az állam megpróbálta a Phylaxiát visszaszorítani; a veszettség elleni szérum, a Tuberkulin, valamint a száj- és körömfájás elleni szérum értékesítését átvette a Phylaxiától, 1943. szeptembertől pedig nem akarta meghosszabbítani a közös üzem céljára szolgáló, a volt állami oltóanyagtermelő intézet épületnek a bérletét. A 2. világháború alatt azonban ez a különállás nem valósul meg. 25 A fenti 4 csoportban felsorolt közepes és kisebb gyárak közül a legtöbb már évtizedek óta létezett, de csak a 20-as 30-as években alakultak részvénytársasággá. Természetesen ebben az iparágban is történtek olyan alapítások, amelyek nem bírták a versenyt, megbuktak, és felszámolni kényszerültek, mint pl. az Egyetemes Kísérletező Intézet, Vegyészeti, Orvosi és Gyógyszerészeti Laboratórium, amelyet 1907-ben alapítottak, és 1910-től felszámoltak, az Általános Vegyészeti Művek Rt., amelyet 1910-ben alapítottak, és 1926-tól gyakorlatilag megszüntette működését, vagy a Hungária Szérumművek, amely 1933-tól megszűnt. 26 Az 1929-es gazdasági válság a gyógyszeripart is megrázta, a vállalatok kénytelenek voltak kölcsönt felvenni valamelyik banknál. Nagy erőfeszítésbe került a külföldi piacok biztosítása. A gyógyszergyárak ugyanis forgótőke hiányában nem tudtak hosszú lejáratú áruhitelt nyújtani; így pl. Bulgáriában a Chinoin készítményei visszaszorultak a konkurenciával szemben. 1933 után azonban fokozatos fellendülés következett be, a bel- és külföldi piacokon egyaránt megerősödött a gyógyszergyárak pozíciója. 27 Az 1930-as években már 1 246 gyógyszerkülönlegesség volt forgalomban, ebből 44,5% hazai. Kezdtek egyre nagyobb gondot fordítani a minőségellenőrzésre is. A könnyebben előállítható és gyakran használt gyógyszereket a gyárak egymással konkurálva különböző neveken hozták forgalomba: a közismert fenolftalein pl. 14 féle néven szerepelt. 1933-ban az Országos Közegészségügyi Intézet felhatalmazást kapott a gyógyszerek törzskönyvezésére és ellenőrzésére, de az Országos Közegészségügyi Tanács, amely a forgalomba hozatali engedélyt kiadta, az egyenlő elbánás elve alapján döntött, csak a 40-es évektől vált általánossá az a gyakorlat, miszerint megkövetelték, hogy az új gyógyszerkészítménynek valami előnye legyen a hasonló hatású régi fölött. A már megszerzett jogokat ez nem érintette. 28 A '30-as, '40-es években a Richter és a Chinoin gyár meghódította a világpiacot. Márkatermékeik a világ minden táján ismertté váltak. Mindkét vállalat óriási erőfeszítéseket tett az export fokozására, ami nem csak saját gazdagodásukat biztosította, hanem a
