Sipos Antalné: Az államosítás előtt működött gyógyszeripari vállalatok repertóriuma (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 13. Budapest, 2004)

Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt

Az első magyar gyógyszergyár közel fél évszázados működésének dokumentumaiból szinte csak töredékek maradtak fönn. Az iratokból a vállalat szervezetét sem lehetett a rendezés során rekonstruálni, ill. csak azoknak a szervezeti egységeknek az iratanyagából alakulhattak külön állagok, amelyeknél a keletkezett iratoknak egy viszonylag jelentősebb mennyisége fennmaradt. KÖZGYŰLÉS ÉS IGAZGATÓSÁG (Z 541) 1939-1946 Terjedelme: 1 raktári egység, 0,03 fm Csekély terjedelme miatt a részvénytársaság vezető szerveinek iratait egyetlen állagban vontuk össze. Az 1875. évi XXXVÍI. tv., a Kereskedelmi törvény 176-195. §§-ban határozza meg a részvénytársaságok legfontosabb vezető szerveinek hatásköreit és feladatait. Sajnos, a vezető szervek által keletkeztetett iratok nem kerültek levéltári őrizetbe, valószínűleg elvesztek. A csekély terjedelmű megmaradt iratok tartalmából vonhatunk le következtetéseket: a vállalat részvénytársaságként is családi tulajdonban lévén a közgyűlések formálisak voltak, a jegyzőkönyvek éppen csak annyi információt tartalmaznak, amennyinek közzétételét a Kereskedelmi törvény kötelezővé tette. Az igazgatósági iratok sem szolgáltatnak sok információt a vállalat működéséről. Az igazgatóság tagjai, a családtagok az üléseket a lakásukon tartották. A törvényben előírt kötelezettségen túl végzett tevékenységük szintén igen kevéssé tükröződik irataikból. 1. csomó 1. tétel Közgyűlési jegyzőkönyv 2. tétel Igazgatósági jelentések 3. tétel Igazgatósági iratok ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓSÁG (Z 542) 1922-1949 Terjedelme: 12 raktári egység, 1,68 fm A Kereskedelmi törvény (1875. XXXVII.) 182. §-a kimondja: „A részvénytársaság ügyeit igazgatóság intézi, mely egy vagy több személyből állhat, és a részvényesek közül vagy másokból fizetés mellett, vagy a nélkül választatik.'* A gyakorlatban a részvénytársaságok igazgatóságát amelyet a törvény értelmében a közgyűlés választott - a részvénytulajdonosok köréből választották, a tagok munkáját jutalékkal (tantiéme-mel) díjazták, míg a vállalat szorosabb értelemben vett szakmai ügyeinek intézésére ügyvezető igazgató(ka)t alkalmaztak, fizetéssel. így a legtöbb vállalatnál külön szerepel az Igazgatóság és az Ügyvezető Igazgatóság állaga. Az ügyvezető igazgatók feladatköre szélesebb volt, az igazgatók pl. a termelés részletkérdéseinek intézésébe nem avatkoztak bele, csak a vállalat pénzügyeinek irányításába. A gyár szakmai igazgatása az ügyvezető igazgatók feladatát képezte. Ugyanaz a személy lehetett igazgatósági tag és ügyvezető igazgató is. Az Ügyvezető Igazgatóság állagába tartoznak a gyár szervezetére, az egyes üzemek működésére, a gyártásra, a műszaki-technológiai fejlesztésre, a kutatás szervezésére, a kereskedelmi tevékenységre vonatkozó iratok. Az iratanyag forrásértéke hiányosságai ellenére igen jelentős. Az Export Osztály iratanyaga mellett ez a vállalat és a gyár működésének szinte egyetlen forrása. 1944 1939-1941 1945-1946