G. Vass István: Minisztertanácsi jegyzőkönyvek napirendi jegyzékei : 1952. Augusztus 14. - 1955. Április 18. (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 11/4. Budapest, 2008)

BEVEZETÉS

azonosító számot kapott minden nyilvánosságra hozni nem kívánt határozat. (Pl. az 1953. január 27-én tartott 472. ülésen a lakásszükséglet fokozottabb kielégítéséről hozott határozat a következő számot kapta: 472/2/1953. Mt. sz. hat.) A teljes üléseken hozott, nyilvánosságra nem kerülő határoztok számozásában ez a gyakorlat 1954. december 31-ig maradt fenn. Közben 1954. májusától - amint már ismételten utaltunk rá - az elnökségi üléseken hozott, és a minisztertanács elnöke által hozott, nyilvánosságra nem kerülő határozatokat az ülés dátumából képzett hatjegyű számmal jelölték („540521/2/1954. Mt. sz. hat."). 1955. januárjától vezették be a nyilvánosságra nem hozott határozatok számozásában azt a gyakorlatot, amelyet a minisztertanács egészen 1990-ig követett (sőt részben az óta is követ), hogy tudniillik a minisztertanács nyilvánosságra hozott, illetve csak részben nyilvánosságra hozott rendeletei és határozatai számozásának logikáját követve a nyilvánosságra nem hozott határozatokat - bizonyos témakörök szerint csoportosítva - 3001-től, 4001-től, illetve 5001től stb. kezdődően látta el növekvő sorszámmal. (Ennek a rendszernek a részletesebb ismertetésére a következő kötetünkben térünk vissza.) A kötet használatát mutatók segítik. A tárgymutató az egyes napirendi pontok címében szereplő tárgyakról nyújt alapjában alfabetikus rendszerű áttekintést. A megfelelő betűnél a napirendi pontok minden mutatózásra alkalmas szavát figyelembe vettük, és tulajdonképpen keresztmutatózást alkalmaztunk, így egy napirendi pont több betűnél, tárgyszónál is szerepelhet. Az alfabetikus rendszer mellett nem hagytuk figyelmen kívül a fő tárgycsoportok szerinti tagolás lehetőségét sem. így pl. a „földművelésügy, földművelésügyi igazgatás", a „külügyi kapcsolatok", vagy a „közoktatás" fő tárgyszó alatt — alfabetikus sorrendben — szerepeltettük az oda sorolható tárgyakat, kérdéseket. A tárgymutató keretében oldottuk meg az egyes intézményekkel kapcsolatos mutatózási feladatokat is (alapítás, feladatkör, személyi ügyek, megszüntetés). Ugyanakkor igyekeztünk elkerülni egyes tárgyaknak (személyi ügyek, kitüntetések, tervmódosítások, külföldi szolgálatra való kihelyezés stb.) a mutató túlságos megterhelését jelentő részletes taglalását. A személynévmutatóba csak a napirendi jegyzékben szereplő neveket vettük fel. Természetesen a nem magyar neveket is a családnevek szerint soroltuk be. A cirill betűs neveket a jelenleg érvényes átírással szerepeltettük. Az egyes személyek nevéhez kapcsolódó titulusokat (dr., gr.) elhagytuk. Egyes esetekben ugyanazon személy neve többféleképpen szerepel, és a hivatalos névalak nem volt megállapítható. Ilyen esetekben a névváltozatokat zárójelben közöltük. A földrajzi nevek mutatójába a helységnevek (községek, városok) mellett felvettük a földrészek, országok, tartományok, tájegységek, megyék, folyók és hegyek neveit, sőt Budapest esetében az egyes városrészek, utcák nevét is. A jogszabályok mutatója csak a nyilvánosságra hozott jogszabályok adatait tartalmazza. A mutató évenként tagolódik. Azon belül külön csoportosítottuk a törvényeket, a törvényerejű rendeleteket, a minisztertanács rendeleteit, továbbá a minisztertanács 1000-es, illetve 2000-es határozatait. Annak ellenére, hogy a közzé nem tett határozatok felsorolását a mutató nem tartalmazza, ezek is könnyen visszakereshetők. Ezek számozása ugyanis - mint láttuk - úgynevezett „beszélő számokkal" történt, tehát a jegyzőkönyv sorszámából, illetve más esetben az ülés dátumából képezték, és így a tartalomjegyzék alapján könnyen visszakereshetők. Mind a négy mutató egyes tételeinél megtalálható az adattal kapcsolatos minisztertanácsi jegyzőkönyv száma és mellette, tört jel után, a megfelelő napirendi pont sorszáma, illetve, ha szükség volt, az általunk adott, szögletes zárójelbe tett sorszáma. PL: 458/[6].