G. Vass István: Minisztertanácsi jegyzőkönyvek napirendi jegyzékei : 1950.február 25. - 1952. Augusztus 14. (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 11/3. Budapest, 2006)
BEVEZETŐ
A jogszabályokban való tájékozódás fontos segédeszköze az 1949 óta évenként kiadott — az adott év jogszabályi anyagát az év végén hatályos szöveggel közlő — Törvények és Rendeletek Hivatalos Gyűjteménye (TRHGY), amely a Magyar Közlönyben abban az évben megjelent valamennyi jogszabályt tartalmazza, amennyiben az az év végén még hatályban volt, A korabeli joganyagban való teljesebb tájékozódás elősegítése érdekében végül arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy ebben az időszakban vált egyre általánosabbá az a gyakorlat, hogy a minisztertanács (és más döntéshozó fórumok) ülésén elfogadott határozatokat nem minden esetben és főként nem teljes szövegükkel tették közzé. Erre a körülményre alább, a napirendi jegyzékben többször utalunk, de teljességre nem törekedhettünk. Ezért a kutatónak célszerű megnézni a minisztertanács üléséről felvett jegyzőkönyvet és annak mellékleteit is. * * * A kötet használatát mutatók segítik. A tárgymutató az egyes napirendi pontok címében szereplő tárgyakról nyújt alapjában alfabetikus rendszerű áttekintést. A megfelelő betűnél a napirendi pontok minden mutatózásra alkalmas szavát figyelembe vettük, és tulajdonképpen keresztmutatózást alkalmaztunk, így egy napirendi pont több betűnél, tárgyszónál is szerepelhet. Az alfabetikus rendszer mellett nem hagytuk figyelmen kívül a fő tárgycsoportok szerinti tagolás lehetőségét sem. így pl. a „gazdaságpolitika", a „külügyi kapcsolatok" vagy a „közoktatás" fő tárgyszó alatt — alfabetikus sorrendben — szerepeltettük az oda sorolható tárgyakat, kérdéseket. A tárgymutató keretében oldottuk meg az egyes intézményekkel kapcsolatos mutatózási feladatokat is (alapítás, feladatkör, személyi ügyek, megszüntetés). Igyekeztünk elkerülni egyes tárgyaknak (szolgálati idő beszámítása, rehabilitációs személyi ügyek, bizonyos alacsonyabb fizetési kategóriába történt kinevezések) a mutató túlságos megterhelését jelentő részletes taglalását. A személynévmutatóba csak a napirendi jegyzékben szereplő neveket vettük fel. Természetesen a nem magyar neveket is a családnevek szerint soroltuk be. A cirill betűs neveket a jelenleg érvényes átírással szerepeltettük. Az egyes személyek nevéhez kapcsolódó titulusokat (dr., gr.) elhagytuk. Egyes esetekben ugyanazon személy neve többféleképpen szerepel, és a hivatalos névalak nem volt megállapítható. Ilyen esetekben a névváltozatokat zárójelben közöltük. A földrajzi nevek mutatójába a helységnevek (községek, városok) mellett felvettük a földrészek, országok, tartományok, tájegységek, megyék, folyók és hegyek neveit, sőt Budapest esetében az egyes városrészek, utcák nevét is. A jogszabályok mutatója alapvetően évenként tagolódik. Azon belül külön csoportosítottuk a törvényeket, a törvényerejű rendeleteket, a minisztertanács rendeleteit, illetve a minisztertanács határozatait. Mind a négy mutató egyes tételeinél megtalálható az adattal kapcsolatos minisztertanácsi jegyzőkönyv száma és mellette, törtjel után, a megfelelő napirendi pont sorszáma, illetve, ha szükség volt, az általunk adott, szögletes zárójelbe tett sorszáma. (Pl.: 328/[6]). Budapest, 2005. december