G. Vass István: Minisztertanácsi jegyzőkönyvek napirendi jegyzékei : 1950.február 25. - 1952. Augusztus 14. (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 11/3. Budapest, 2006)

BEVEZETŐ

BEVEZETŐ A jelen kiadvány a második világháború utáni években tartott minisztertanácsi ülések napirendi pontjainak áttekintéséről korábban megjelent két kötet folytatása: Dobi István harmadik összetételű kormányának 1950. február 25-étől 1952. január 5-éig tartott 325^16. sz. üléseiről, valamint negyedik összetételű kormányának 1952. január 6-ától 1952. augusztus 14-éig tartott 417-446. sz. üléseiről felvett minisztertanácsi jegyzőkönyvekről ad tájékoztatást. A sorozat első két kötetében a minisztertanácsi jegyzőkönyvekről, ezek publikálásáról

1 a napirendi pontok jegyzékeinek kiadását indokló meggondolásokról, a jegyzékek tartalmáról, szerkesztéséről kellő tájékoztatás található. Az ott ismertetett szempontok és adatok értelemszerűen vonatkoznak a jelen kötetben foglaltakra is, ezért megismétlésüktől általában eltekintünk. Mégis az újabb időszakra vonatkozó tények és adatok ismertetése során, szerkezet és tárgyalási mód tekintetében az alábbiakkal egészítjük ki a korábbi bevezetőkben foglaltakat. A 2003-ban megjelent első kötet az 1944. december 23. és 1947. május 31. közötti 1-180. sorszámú ülés, a 2004-ben kiadott második kötet az 1947. június 1. és 1950. február 25. közötti 181-327. sorszámú ülés anyagát tartalmazza. A jelen harmadik kötet az 1950. február 26. és 1952. augusztus 14. közötti 328-^446/a sorszámú ülés napirendi pontjait ismerteti. Az első kötetben feldolgozott 180 ülésen több mint 7500, a második kötetben feldolgozott 149 ülésen néhány híján 9000, a jelen kötetben feldolgozott 120 ülésen 2229 napirendi pontot tárgyalt meg a minisztertanács. Az adott időszakban kiteljesedtek azok a tendenciák, amelyeket a kormányzat működésével kapcsolatban az előző időszakot illetően már jeleztünk: a politikailag egyeduralkodóvá vált, szovjet irányítás alatt álló Kommunista Párt (Magyar Dolgozók Pártja) teljesen magához ragadta a hatalmat, ennek folytán eljelentéktelenedett az alkotmányosság legfőbb szervének, az Országgyűlésnek — és a tárgyalásai előkészítéséről és határozatai végrehajtásáról gondoskodó — minisztertanácsnak a szerepe; így ezek a testületek az ország sorsát eldöntő lehetőségek, szempontok mérlegelése, megvitatása helyett szinte csak a Kommunista Párt által hozott határozatok adminisztratív lebonyolítását, az ügyek forma szerinti gondozását, elintézését szolgálták. Ennek ellenére a több mint 150 törvény és törvényerejű rendelet, illetve több mint 500 minisztertanácsi rendelet és határozat, valamint a többi, nem jogszabály megalkotását célzó napirenddel kapcsolatos jegyzőkönyvi bejegyzések határozott támpontot nyújtanak a kutatók számára a korszak igazgatási, gazdasági, külpolitikai, katonai, tudományos, kulturális, sőt bizonyos fokig a politikai kérdéseinek további kutatásához, a kormányszervek, illetve a pártiratokban való részletesebb tájékozódáshoz. 1 A Dalnoki Miklós Béla, Nagy Ferenc (1946. évi) és Dinnyés Lajos kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyveit teljes szövegükben közlő, korábban megjelent kötetek sorát újabban kiegészíti: Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1945. november 15.—1946. február 4. c. kötet. Szerk.: G. VASS István. Bp. 2005.