G. Vass István: Minisztertanácsi jegyzőkönyvek napirendi jegyzékei : 1944. december 23. –1947. május 31. (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 11. Budapest, 2003)

BEVEZETŐ

BEVEZETŐ Magyarország alkotmányos kormányzásának kezdetétől — az országgyűlés (törvényhozó testület) és az államfő mellett — a Kormány ülése, a minisztertanács képezte a legfontosabb igazgatási fórumot. Következésképpen a minisztertanács üléseiről felvett jegyzőkönyvek jelentős forrásai a nemzet történetének. Különös fontosságuk van az 1944. december 22. és 1949. szeptember 5-e közötti koalíciós kormányok üléseiről készült jegyzőkönyveknek. Ennek az időszaknak jelentős részében — a háborús vereség folytán — a Szövetséges Ellenőrző Bizottság felügyelete alá került az ország, s így szuverenitása csak részlegesen maradt meg. Ilyen körülmények között kellett pótolni a háborús veszteségeket, végre kellett hajtani egy demokratikus átalakítást, és nem utolsó sorban — külső nyomásra — helyt kellett adni egy a hagyományos berendezkedéstől eltérő szocialista, kommunista irányzatú társadalom-átalakítási törekvésnek. Mindezen folyamatoknak hű tükörképét nyújtják a korszak minisztertanácsi jegyzőkönyvei. * A kormány — munkája során — az előző korszakban alkotott hatályos jogszabályokból eredő kötelezettségek teljesítésére és az új körülményekből eredő feladatok megoldására törekedett. I. Az 1945 előtt született jogszabályok, illetve egyéb jogi normák által a minisztertanács elé utalt fontosabb, a kormány 1944-1947 közötti munkájában is tükröződő ügytípusok, feladatkörök a következők voltak: 1. Törvényjavaslatok és fontosabb országgyűlési előterjesztések jóváhagyása, továbbá kormányrendeletek alkotása, és esetenként egyéb rendeletek kibocsátásához való hozzájárulás. 2. Az állami költségvetési törvény végrehajtása, és az ettől eltérő minden kiadás foganatosításának jóváhagyása, beleértve a több évre szóló kötelezettségvállalást tartalmazó szerződéseket is. 3. A jóváhagyott költségvetés keretét túllépő hitelszükséglet elbírálása. 4. Az állami költségvetésben beruházásokra, közgazdasági célokra, vállalatok segélyezésére előirányzott összegek felhasználásának jóváhagyása. 5. Az állami ingatlanokkal kapcsolatos jogügyletek (egy meghatározott érték felett). 6. Az ország közigazgatási beosztása, valamint a bírói és közigazgatási hatóságok között felmerült illetékességi kérdések. 7. Új közigazgatási szervek, vagy új hivatali állások létesítése, illetve létező hivatalok megszüntetése. 8. Az állami tisztviselők kinevezése a VI., és az ennél magasabb fizetési osztályokba; továbbá állami tisztviselőknek a „rendesnél" magasabb fizetési fokozatba való sorolása. 9. A törvényben szabályozottnál magasabb nyugellátás, vagy kivételes kegyelmi nevelési járulék, illetve özvegyi ellátás megállapítása. 10. Az államkincstár vagy közalapok terhére alapítványok vagy ösztöndíjak létesítése. II. Felhatalmazás nemzetközi egyezmények létesítésének kezdeményezésére.