Sipos Antalné: Az államosítás előtt működött ásványolajfinomító vállalatok repertóriuma (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 9. Budapest, 2003)
Bevezetés
finomítógyár építését. Kőolaj- és földgázbányászat, valamint feldolgozás és kereskedelem céljára alakult meg szintén állami kezdeményezésre a Magyar-Olasz Ásványolajipar Rt. Az új tervek megvalósulását a háború megakasztotta. 1938 közepéig csak a Vacuum vállalkozott a hazai nyersolaj átvételére, korszerűen felépített finomítójában. A Shell is mielőbb igyekezett kapcsolatait kiépíteni a MAORT-tal. Műolajkontingensét 1940-ig megtartotta, de fennmaradó kapacitásával budafapusztai nyersolajat dolgozott fel. A műolaj-behozatal megszüntetése után a többi finomító is kénytelen volt áttérni nyersolaj-feldolgozásra. Az 1940-es években a Kőolaj-finomítógyár Rt., az Erdélyi Magyar-Olasz Ásványolaj-ipar Rt., a Magyar Olajművek Rt. és a többi finomító is nagyüzemmé fejlődött. A finomító-ipar 1930-1944 közötti fejlődése minden más iparágét túlszárnyalta: biztosította a hazai ellátást, és 1940-től exportáló iparrá vált. ; . Nem csak a nyersolaj-, hanem a készárutermék-export is jelentősen nőtt. 1941-ben létrejött az Ásványolaj Kiviteli Iroda. 1939. szeptemberben a kőolajipart az Iparügyi Minisztérium, az Ipari Anyaghivatal, ül. az Országos Ár-kormánybiztosság felügyelete alá helyezte. Az állami megrendelésre dolgozó üzemek beruházási, felújítási és termelési hitelt kaptak, számukra nyersanyagot, segédanyagot és energiát biztosítottak. Megállapították az árakat, ami 20 %-kal növelte a vállalatok nyereségét. Az állami készletgazdálkodási és áru-kiutalásos rendszer bevezetésével a finomítványok értékesítését is az állam intézte. A kedvezményezett vállalatok a többletnyereséget kapacitásuk bővítésére fordították. (A Magyar Petróleumipar Rt.-t kivéve.). 1941. decemberben az állam kincstári kezelésbe vette a MAORT-ot és a Vacuum-ot, és az amerikai állampolgárságú alkalmazottakat felszólította az ország elhagyására. A nyersolajtermelés és a finomítók kapacitása közötti egyensúly ezúttal azért borult fel, mert a MAORT termelését nem tudta a kormány követeléseinek megfelelően növelni. A kormány hatósági intézkedésekkel, beruházások támogatása nélkül követelte a termelés növelését. A vállalat az 1933. XIX. törvényben foglalt jogaira hivatkozva visszautasította ezt. A német befolyás növekedésével párhuzamosan támadások indultak a MAORT ellen. 1944-ben következett be először visszaesés: a háborús károk, a gépbeszerzés nehézségei okoztak súlyos gondokat. Német befolyásra a kormány rablógazdálkodásra próbálta kényszeríteni a MAORT-ot: a termelésnek olyan mértékű növelésére, amilyet a meglévő bányák természeti adottságai nem tettek lehetővé. A Magyar-Olasz Ásványolajipar Rt. felvidéki és a Magyar-Német Ásványolaj művek Kft. (MANÁT) Alföldön végzett kutatásai eredménytelenek maradtak. Szálasi 1944. októberben ásványolaj kormánybiztost nevezett ki,