Nyulásziné Straub Éva: Címereslevelek jegyzéke : Második, javított, bővített kiadás (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 7. Budapest, 2000)
Bevezetés
- az oklevél kelte, a kelet helye: bármelyik adat hiányát „-" jelöli. Néhány esetben az oklevél szövege nem tartalmazza a kelet helyét, a hiány oka legtöbb esetben az oklevél sérült állapotából adódik. - a kibocsátó: az oklevél kibocsátójának rangját csak abban az esetben adjuk meg, ha nem magyar király, vagy erdélyi fejedelem. A Habsburg királyoknál előfordul, hogy egy uralkodó kétféleképpen kerül említésre, pl.: egyszer mint III. Károly, máskor mint VI. Károly. Mindig azt vettük figyelembe, hogy milyen minőségükben adták ki az oklevelet (magyar király, német-római császár, osztrák császár), és e minőségükben hanyadikok az adott trónon. - az adomány tárgya - fő címerszerző(k) által az adományban még részesülők nevei: a családnév csak akkor van megadva, ha nem azonos a fő címerszerző családnevével. - megjegyzés: e rovatban utalunk az általánosan kialakult címereslevél formától való eltérésekre. Nevezetesen: a) a címer helye üres, nem festették meg vagy elveszett a címerrajz stb.; b) a címer az adománylevélben nincs leírva, vagy a leírás jelentősen eltér a címerrajztól; c) a címerrajz nem a szokásos helyen található, azaz magyar címereslevél esetén nem az oklevél bal felső sarkában, könyv formátum esetén nem az első oldalon található, külföldi címereslevél esetén a címerrajz nem az oklevél közepén, könyv formátumnál nem a címerleíráshoz legközelebb eső lap jobb oldalán található; d) az oklevél nem eredetiben maradt fönn; - Vö. utalás a jegyzékben a fő címerszerző családja részére korábban vagy későbben adományozott — a jegyzékben közölt — oklevélre a sorszám segítségével; - irodalmi utalás Dr. Aldásy Antal „A Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárának Címereslevelei" című 8 kötetes kiadványára, Bp. 1904-1942. 15 - az oklevél levéltári jelzete. Névmutató A mutató valamennyi címerszerző nevét tartalmazza. Ha egy oklevélben több azonos vezetéknevű személy részesült az adományban — és előnevük nem különbözik — akkor csak az elsőként említett személy keresztnevét tüntetjük fel a névmutatóban. A sokszor igen jelentős számú keresztnév felsorolása nagyban megnövelné a névmutató terjedelmét, ami a használatot nehezítené. Abban az esetben, ha csoportos nemesítésnél azonos vezetéknevűek szerepelnek, de a szoros vérrokonság nem feltételezhető, mindegyik személyt felvettük a mutatóba. Az első kiadással ellentétben, alkalmazkodva más hasonló tárgyú mutatókhoz, nem csak a fő címerszerzőként szereplő nő neve szerepel, hanem felvettük az adománylevélben említett nők nevét is, ha heszerelt családnevük.. Az előnevet a nevek után közöljük, az oklevélben előforduló formában. A neveknél olvasható szám(ok) az időrendi sorozatban kialakított sorszámot jelentik. Abban az esetben, ha külön kutatás nélkül egyértelműen megállapítható volt, hogy többször részesült egy család címeradományban, a Névmutatóban az első adomány előtt feltüntettük a család nevét, lehetőleg előnévvel, és utalunk az esetleges korábbi, vagy későbbi más néven kapott címereslevelekre. Természetesen előfordulhat, hogy a jelzetteken kívül más adománylevelek kedvezményezettjei között is van vérségi kötelék, a jelzések csak a külön kutatást nem igénylő eseteket tükrözik. Az adománylevelekben előfordul, hogy az uralkodó a címeradománnyal együtt névváltoztatást is engedélyezett, erre szintén utalunk a névmutatóban. Rövidítésjegyzék A levéltári jelzetekben használt rövidítések feloldását adja. 15 Itt szeretnénk a figyelmet felhívni arra, hogy Áldásy könyvének első kötete főleg olyan címeres- és nemeslevelek adatait tartalmazza, amelyek eredetije vagy másolata a Könyvtárban megtalálható volt. A többi kötetben közölt adat csak kis százalékban utal eredetiben vagy másolatban a Könyvtárban őrzött oklevélre, zömében említés, feljegyzés útján ismert, vagy magánosoknál őrzött eredetiben, esetleg másolatban fennmaradt oklevélre utál.
