Nyulásziné Straub Éva: Címereslevelek jegyzéke : Második, javított, bővített kiadás (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 7. Budapest, 2000)

Bevezetés

A Magyar Nemzeti Múzeum levéltári anyagának jelentős része az ún. Törzsgyűjteményben volt elhelyezve, ahol az iratok időrendi sorozatot alkottak. E sorozatból a múlt század utolsó két évtizedében - főként a Múzeumi Levéltári Osztály megalakulása után - néhány tárgyilag összefüggő iratsorozatot alakítottak ki. Ilyen volt pl. a Céhiratok, az 1848/49-es forradalom és az emigráció, a Török iratok stb. gyűjteménye. A Címereslevelek és nemesi iratok c. gyűjtemény kialakítására 1886-1892 között került sor. A munka befejezésekor 193 db nemesi iratból állt a sorozat. A MNM Levéltári Osztálya anyagának a Magyar Országos Levéltárba történt átszállításáig folyamatosan gyarapodott a gyűjtemény, és gyarapodik ma is vásárlás és ajándékozás révén. A ma már majd 1200 darabot számláló sorozat az 1526 utáni gyűjtemény részét képezi: a Hazai címereslevelek és nemesi iratok (R 64), valamint a Külföldi címereslevelek és nemesi iratok (R 126) sorozatát. Az 1526 előtti iratok kiemelésre kerültek a Levéltár minden irategységéből, így a címereslevelek sorozatából is. Az R 64-be, ül. az R 126-ba csak azokat a nemesi iratokat helyezzük, amelyek önálló egységként kerülnek az Országos Levéltár őrizetébe. Amennyiben családi levéltári anyag részét képezik, a családi levéltár többi anyagával kerülnek elhelyezésre a P szekcióba.

1 A Hazai címereslevelek sorozata e tematikai segédlet első kiadása óta egy jelentős sorozattal bővült: az 1945 utáni jóváhagyott megyei és városi címerek sorozatával. „A Minisztertanács 1006/1974. (II. 23.) számú határozata a helyi címer és zászló alkotásáról és használatáról, valamint a díszpolgári cím adományozásáról" jelentősen bővítette a kommunális címert használók körét, egyben szabályozta a címeralkotás menetét és használatának feltételeit. E szerint „A Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének 1/1974. (T K 9.) MT TH számú utasítása a helyi címer és zászló alkotásáról és használatáról szóló 1006/1974. (II. 22.) Mt. számú határozat végrehajtásáról", mely szerint a címer egy jóváhagyott példányát meg kell küldeni az Új Magyar Központi Levéltárnak. Az 1990-es Önkormányzati törvény kibővítette a kommunális címerhasználók körét, de megszüntette a kötelező szakmai kontrolt és a címerek nyilvántartását. 1998-ban illetékességből átkerült a kommunális címerek soroazata Levéltár III. osztályára, azon belül a Hazai címereslevél sorozatába. 1990 óta esetlegesen, de tovább bővül a sorozat. A segédletben szereplő oklevelek közel kétharmada az R 64 és R 126 törzsszámú gyűjteményben található. A segédlet tartalmazza ezenkívül a más szekciókban — családi levéltárakban (P szekció), a Mohács előtti gyűjteményben (Q szekció, DL sorozat), valamint a magyar és az erdélyi kormányhatóságok iratai és a bírósági annyag között — őrzött címereslevelek adatait. A P, Q és R szekció anyagát, mint a címereslevelek legvalószínűbb tárolási helyét, egységenként haladva igyekeztünk átvizsgálni. A többi anyagot segédletek és a referensi útmutatás alapján vizsgáltuk meg. (Az eredményesen átnézett irategységek jelzetét 1. a Rövidítésjegyzékben.) Nem zárhatjuk ki azonban annak lehetőségét, hogy egy-egy fond vagy állag tartalmaz címereslevelet annak ellenére, hogy címe és jellege alapján erre nem gondolhattunk. A segédletbe csak az eredeti címeresleveleket vettük fel. Kivételt abban az esetben tettünk, ha a címereslevél formahű, hitelesített másolatban maradt fenn. (E másolatok száma nem haladja meg a jegyzetben közölt oklevelek 1%-át.) Az 1526 előtti okleveleknél két esetben eredetiről készült fényképmásolat is bekerült a jegyzékbe. Ennek az az oka, hogy a két oklevél a Levéltárban az 1945-ös hadműveletek során elpusztult. Kimaradt a jegyzékből néhány olyan 1526 előtti oklevél, mely a címereslevelek kialakulása, fejlődése szempontjából nem érdektelen, azonban hiteleshelyi, vagy egyszerű másolat formájában maradt fenn, ill. klasszikus értelemben nem tekinthető még címereslevélnek, így a válogatási szempontok következetes betartása miatt nem kerültek felvételre.

2 Feltétlenül megkeU említeni két oklevelet, amelyek a jegyzékből kimaradtak, de címertani szempontból említésre méltók. Az egyik I. Károly 1327. október 23-i oklevele Donch mester, zólyomi ispán részére (DL 50.507). Ebben a király megengedi, hogy személyes részvétele esetén a harcban arany vagy aranyozott címert használjon. Többet a használt címerről nem tudunk meg. A másik oklevél szintén I. Károlytól származik, 1332. február 14-én kelt és az uralkodó Kolos fia Kolos részér sisakcímert adományoz (DL 50508). A két oklevél nem tekinthető ugyan címereslevélnek, de közvetlen előzménye a Zsigmond-kori tényleges címeradományoknak. 1 P szekció: Családok, testületek, intézmények levéltárai. 2 Nem került a jegyzékbe pl. az a 2 legkorábbi dátumú címereslevél sem, mely hamisítvány: az 1092. május 24-re datált DL 24775 és DL 86614, ill. az 1095. április 2-ra datált, DL 74667 alatt található oklevelek. Ugyanígy nem került felvételre a Zemplény és a Bárczay családok címereslevele, amely már csak fényképmásolatban található az 1526 előtti gyűjteményben (DL 83604 és 83600), az eredeti oklevelek Csehszlovákiában vannak.