Kálniczky László: A Magyar Országos Levéltár Filmtárában mikrofilmen őrzött anyakönyvek katalógusa : (Tematikus konspektus) 1. kötet : Bevezető, Aba- Nyíracsád (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 4/1. Budapest, 1998)
Példák az anyakönyvi kutatásokhoz
Az alábbi példa szemléltetésül szolgál az anyakönyvi kutatásokhoz Tegyük föl a példa kedvéért, hogy egy bizonyos Kovács Jánosról csak azt tudjuk, hogy 1891. november 20-án született Balassagyarmaton, azonban a vallását nem ismerjük. Ekkor a kiadványunk településnév-mutatójában megkeressük Balassagyarmatot: Balassagyarmat 168; 471; 545; 578; 608; 655; 1861; 1950; 2229; 2337 Ezután az adattárban visszakeressük a megadott számokat. Megtudatjuk, hogy itt négy plébánián, illetve egyház- és hitközségben anyakönyveztek, úm.: római katolikus ( Rk. ) 168 Balassagyarmat „Fília"- ként: 578 = Drégelypalánk, 608 = Eger, 1950 = Püspökhatvan, 2229 = Szécsény, (Tehát az itteni anyakönyvekben találhatunk a születési anyakönyvekben balassagyarmati származásúakra vonatkozó bejegyzéseket is, de lehet, hogy csak a vonatkozó években, s ott is csak esetleg csak egyetlenegyet, olyant amely bejegyzés a kutató számára érdektelen.) evangélikus (EvJ 168 Balassagyarmat, zsidó (Izr.) 168 Balassagyarmat, görögkeleti szerb ( Gke., szerb. ) 168 Balassagyarmat. Ha nem tudjuk pontosan, melyik plébánián, illetve egyház- és hitközségben keresztelték meg Kovács urat, akkor meg kell néznünk mind a négyet. Sőt ha esetleg református volt, akkor a diósjenői anyakönyvet is: az adattárunkból 545-ös szám alatt megtudható, hogy ez esetben az A 645-646-os anyakönyvi mikrofilmtekercset kell majd a Filmkutatóban kikérnünk. Azt, hogy pontosan a két tekercs közül melyiket, arra a kutatóteremben található részletesebb Filmtári segédletek adnak pontos tájékoztatást. Kutatásunk során tegyük föl, hogy a római katolikus (Rk.) plébánia születési anyakönyveiben ( Szül .) megtaláltuk Kovács János születési és keresztelési bejegyzését. E bejegyzésből a születési, illetve keresztelési dátumon kívül az is kiderül, hogy kik voltak a szülei: Kovács István és Szabó Mária, s azt, hogy kik voltak a keresztszülei. A következő lépésben Kovács János szüleinek a balassagyarmati római katolikus házassági anyakönyvben ( Ház .) Kovács István és Szabó Mária házassági bejegyzését kell visszakeresnünk, mivel vélhetőleg itt kötöttek házasságot. Ekkor általában minimum egy-két évet, de gyakran 10-20 évet is vissza kell a mikrofilmeken tekercselnünk, mivel akkortájt sokszor 7-8 gyermeke is születhetett egy házaspárnak, akik közül jó, ha három-négy élte túl akkoriban a csecsemőkori járványokat és betegségeket. 47 A házastársak személyi adatait gyakran nem okiratok alapján, hanem a tanúk bemondására vették föl, akik nem mindig voltak eléggé tájékozottak a házasulandók személyi adatait illetően. A származási és születési helyet ekkoriban még nemigen különböztették meg. Az életkor bemondásánál pedig egy-két év eltérés félreértés következtében is előfordulhatott. Azt utólag igen nehezen lehet megállapítanunk, hogy egy 21 éves személy betöltötte-e a 21. életévét, vagy még csak a 21. életévében van. Korábban, főként a férfiak esetében, szöges ellentétben a 20. század szokásaival nem fiatalították, hanem éppenséggel öregítették magukat. Akkor annál nagyobb tekintélye lehetett ugyanis valakinek minél idősebb volt. A menyasszonyoknál pedig előfordult - főként ha idősebbek voltak, mint a vőlegények -, hogy a házassági adatfelvételkor a tanúk néha 5-10 évvel is kevesebbet mondtak be, hogy az anyakönyvben a menyasszony kárára jelentős korkülönbség ne mutatkozzék. Esetünkben 1885. október 20-án a balassagyarmati házassági anyakönyvben megtaláltuk a keresett bejegyzést: Kovács István és Szabó Mária házasságkötését. Itt szerepel sok fontos adat, ami a későbbiekben elősegítheti a kutatást, mindenekelőtt a vőlegény és a menyasszony adatai. A jelen esetben a leglényegesebb bejegyzés az, hogy a házasságkötésekor a vőlegény 22, a menyasszony pedig 19 éves volt. Ha visszaszámolunk, akkor Kovács István 1863 körül, Szabó Mária pedig 1866 47 Lásd: például: „forróláz", „hagymáz", himlő, kolera, stb. Vö.: Oláh Gyula: Egykezes és születési arányok Kemsén. in.: A Duna menti népek hagyományos műveltsége. Bp., 1991, 509-513.
