Kálniczky László: A Magyar Országos Levéltár Filmtárában mikrofilmen őrzött anyakönyvek katalógusa : (Tematikus konspektus) 1. kötet : Bevezető, Aba- Nyíracsád (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 4/1. Budapest, 1998)
Az anyakönyvekben történő kutatások javasolt technikája
keveredtek a nemritkán többféle hivatalossal, esetleg az idegennel. A zűrzavart csak fokozták az ekkortájt alakuló vasúti, postai, gőzhajózási stb. hivatalok néhol igen önkényes megkülönböztető toldalékai is. A régi, de még érvényben lévő, nemcsak egyházi, de közhasználatú hivatalos pecséteken például tovább éltek a korábbi elnevezések is. Előfordult, hogy jó néhány települést teljesen azonosan neveztek, s még valamilyen előnévvel sem különböztették meg azokat egymástól. Például a Keresztúr településnév 41-szer, a Kisfalud 18-szor, Csehi 'csak' 13-szor fordult elő a XIX. század végén, nem beszélve az ilyen nevű pusztákról és egyéb lakott helyekről. Az ún. Országos Községi Törzskönyvbizottságot az 1898. évi IV. tc. 4. § az akkori magyarországi helynevek egységes és hiteles törzskönyvének elkészítésére hozták létre az Országos Statisztikai Hivatal igazgatóságának elnöklete alatt 43 . Ezt a rendezést 1918-ig azonban idő hiányában például Árva, Fogaras, Hunyad és Liptó vármegyék területén nem sikerült végrehajtani. Ráadásul az 1920. óta bekövetkezett politikai fordulatok utáni, tömeges, többszöri átkeresztelések annyira megbolygatták a korabeli történeti Magyarország helységnév-állományát, hogy mára gyakran még a történészek, s a közigazgatási szakemberek is nehezen tudnak eligazodni bennük. Térségünk viharos történelme során számos terület cserélt gyakran gazdát. A terület-, határváltozások s főként az elmúlt évek geopolitikai változásai (Szovjetunió, Jugoszlávia, Csehszlovákia, felbomlása) mindig együtt jártak a hivatalos nyelv, és egyúttal a település- és helynevek módosulásával. Sajnos ezekről az akkori egész országra kiterjedő egységes modern adattár még a mai napig sem áll rendelkezésünkre. Az anyakönyvekben kutatók számára viszont igen fontos, hogy az általuk keresett helység az 1920 előtti történeti Magyarország melyik megyéjében, járásában volt, s mi a mai hivatalos neve. A számukra azonosíthatatlan földrajzi nevek helyhez kötéséhez, topográfiájához, és az esetleg téves lokalizációjuk, azonosítások korrigálásához az alábbi kiadványokat igen jól használhatjuk: Lelkes György (szerk.): Magyar helységnév-azonosító szótár. Budapest, 1992. Gyalay Mihály: Magyar igazgatástörténeti helységnévlexikon 1723-1918 között, (továbbá a későbbi államkeretekbe osztott területek részletes adataival kiegészítve, általában 1989-ig). Budapest, 1989. (kézirat) Sebők László: Magyar neve?. Határokon túli magyar helységnévszótár. Budapest, 1990, Bp., 1997. Bencsik Péter: Helységnévváltozások Köztes-Európában. /1763-1995/. Bp., 1997. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. I-II. Bp., 1988. Wildner, Dénes: A történelmi Magyarország egykori területeinek helynévtára. A vármegyék névanyaga a XX. században. I. köt. (Ortslexikon der ehemaligen Gebeite des historischen Ungarns. Das Namenmaterial der Komitate im 20. Jahrhundert.) Band I. München, 1996. Georg Heller- Kari Nehring: Die historischen Ostnamen von Ungarn. 1-20. München, 1975-1986. Pallas nagylexikona. I-XVIII. köt. Bp., 1893-1904. Révai nagy lexikona l-XXI. köt. Bp., 1911-1935. Új magyar lexikon l-VII. köt. Bp., 1959-1972. Magyarország helységeinek 1773-ban készült hivatalos összeírása. (Lexicon locorum regni Hungáriáé populosorum anno 1773 officiose confectum) Budapest, 1920 (megadja a helységek latin, magyar, német és szláv elnevezéseit és az ott élők vallását is) Korabinsky János: Geographisch-historisches und Produkten Lexikon von Ungarn..., Preftburg, 1786 (Johann Mathias, Korabinsky: Atlas Regni Hungáriáé portatilis. Pozsony, 1817) Vályi András: Magyar Országnak leírása... melyben minden hazánkbéli vármegyék, városok, faluk, puszták, uradalmak, fabrikák, huták, hámorok... feltaláltatnak 1-3. kötet. Buda, 1796-1799. Lipszky János: Repertórium locorum...., Magyarország helységnévtára Buda, 1808.(Lipszky, Joannes: Repertórium locorum obiectorumque in XII. tabulis mappae regnorum Hungáriáé, Slavoniae, Croatiae et Confiniorum Militarium magni item principatus Transylvaniae occurrentium.(Magyarország, Szlavónia, Horvátország, Határőrvidékek és Erdély helységnévtára.).l-ll. Budae, 1808. (különösen a régebbi névváltozatok azonosításánál kell alkalmaznunk /!/) 43 lásd 30736/1896.Belügyminiszteri rendeletet.
