Németh Jánosné: Az MSZMP központi vezető szervei üléseinek napirendi jegyzékei IV/2. 1981–1990 (A Magyar Országos Levéltár segédletei, I/4. Budapest, 2001)

1989 Nemzetközi Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottság NEMZETKÖZI, JOGI ÉS KÖZIGAZGATÁSPOLITIKAI BIZOTTSÁG A Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottság a KB 1988. december 15-ei döntése alapján jött létre. Elnöke: Grósz Károly (az MSZMP főtitkára), Titkára: Horn Gyula (KB-tag, külügyminisztériumi államtitkár) Tagok: Borbély Sándor (KB-tag, a Munkásőrség országos parancsnoka), Fejti György (a KB titkára), Fock Jenő (KB-tag, a Minisztertanács nyugalmazott elnöke, a MTESZ elnöke), Horváth István (KB-tag, belügyminiszter), Kárpáti Ferenc (KB-tag, honvédelmi miniszter), Korom Mihály (KB-tag, nyugalmazott KB-titkár, az Alkotmányjogi Tanács elnöke), Kótai Géza (KB-tag a KB Külügyi Osztályának vezetője), Szűrös Mátyás (a KB titkára), Várkonyi Péter (KB-tag, külügyminiszter). A Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottság első ülésén — 1989. február 3-án — megtárgyalta a munkarendjét, rögzítette, hogy „az MSZMP KB állandó bizottsága, feladata javaslatok, állásfoglalások előkészítése a KB és a PB részére a nemzetközi élet, a jogalkotás és joggyakorlat, a közigazgatási és védelmi politika kérdéseiben." A Bizottság tagjait, elnökét, titkárát a KB választotta meg, tagjai a testület tevékenységében saját személyükben vettek részt, távollétükben mások nem helyettesíthették. A Bizottság állandó meghívottja volta Minisztertanács elnöke. Ülésein részt vett, a jegyzőkönyvet vezette az MSZMP főtitkárának külpolitikai szakértője (ekkor Thürmer Gyula), ő volt a felelős a Bizottság üléseinek szervezeti előkészítéséért, az egyes témákn a Bizottság tagjaival, a KB más állandó munkabizottságaival, munkaközösségeivel való koordinálásáért. A Bizottság munkáját szakértői munkacsoport segítette. A csoport tagjai egy-egy szakterület önálló, egyenrangú felelősei voltak. Részt vettek a Bizottság elé kerülő anyagok előkészítésében, szorosan együttműködtek a Bizottság tagjaival, társadalmi szakértőkkel, szellemi műhelyekkel. Az egyes napirendi pontok vitáira a Bizottság külön döntése alapján szakértőket hívhatott meg. A Bizottság féléves munkaterv alapján tevékenykedett; üléseit minden hónap utolsó péntekén tartotta. Rendkívüli esetben a Bizottság tagjaival való egyeztetés alapján külön döntés születhetett. A Bizottság üléseit az elnök vezette. A napirendi pontok előterjesztői egyedi döntés alapján a Bizottság tagjai, vagy a szakértői csoport munkatársai voltak. Az egyes témák tartalmi koordinálásáért a Bizottság titkára volt felelős. Az üléseken elhangzott felszólalásokról magnetofonfelvétel készült. Az ülésekről készített rövidített jegyzőkönyvet a Bizottság tagjai az ülést követő 1-2 napon belül megkapták. Az ülések anyagai titkosak voltak, azokat csak külön döntés alapján hozhatták nyilvánosságra. Az ülésekről külön döntés alapján közleményt jelenhetett meg. A Bizottság fennállása alatt öt ülést tartott, amelyekről részletes és rövidített jegyzőkönyvek készültek; az írásos előterjesztéseket is csatolták a jegyzőkönyvekhez. NAPIRENDI JEGYZÉK 1989. február 3. (288. f. 62/1. ő. e.) 1. A Bizottság munkarendje. 2. A Bizottság 1989.1. félévi munkaterve. 3. A Magyar Néphadsereg helyzete, hosszútávú fejlesztése. 4. Véleménycsere a politikai rendszer reformjáról, a hatalomgyakorlás megosztásáról. 1989. március 13. (288. f. 62/2. ő. e.) 1. A Magyar Népköztársaság külpolitikai helyzete és feladatai. 2. A Varsói Szerződés fejlesztése.