Németh Jánosné: Az MSZMP központi vezető szervei üléseinek napirendi jegyzékei IV/2. 1981–1990 (A Magyar Országos Levéltár segédletei, I/4. Budapest, 2001)
GAZDASÁGPOLITIKAI/GAZDASÁG- ÉS SZOCIÁLPOLITIKAI BIZOTTSÁG A Gazdaságpolitikai Bizottság (GPB) a KB munkarendjéről és munkamódszeréről, a munkabizottságokról hozott — 1980. november 13-ai — határozat alapján folytatta munkáját: a feladatkörébe tartozó elvi és gyakorlati kérdések megvitatásával, állásfoglalásaival előkészítő munkát végzett a PB számára, véleményezte az egyes előterjesztéseket, segítette, tehermentesítette a párt vezető szerveit. Féléves munkaterv alapján dolgozott, két- háromhetente — (1981, 1982, 1983 és 1986-ban 21; 1984-ben 19; 1985-ben 18; 1987-ben 16; 1988-ban 14; 1989-ben 8 alkalommal) — ülésezett Az ülésekről részletes „Emlékeztető"-k készültek, amelyekben feltüntették a résztvevőket, a napirendi pontokatt, az előterjesztések főbb megállapításait, a hozzászólókat és véleményeik lényegét, valamint a Bizottság állásfoglalásait A PB 1982. szeptember 28-án megállapította, hogy fejleszteni kell a gazdaságirányítási rendszert, a tervezést, a szabályozást, a gazdaság vezető intézményeit és a gazdálkodási egységek szervezetét. Hozzájárult, hogy e munka támogatására, az elméleti munkák és a javaslatok összehangolásának elősegítésére a Gazdaságpolitikai Bizottság mellett Konzultatív Testület jöjjön létre. E testület vezetője Havasi Ferenc lett; tagja pedig Beck Tamás, Berecz Frigyes, Bognár József, Buza Márton, Csikós Nagy Béla, Geszti P. Ottó, Horváth Ferenc, Huszár István, Kulcsár Kálmán, Nyers Rezső, Pozsgay Imre, Pulai Miklós, Sárközi Tamás és Soós Gábor volt. Közülük többen tagjai voltak a Közgazdasági Munkaközösségnek is. A Konzultatív Testület vitáiról is készültek emlékeztetők, ezeket a KB Gazdaságpolitikai Osztálya, illetve a Közgazdasági Munkaközösség anyagai közé rakták le. E testület 1986 decemberéig tevékenykedett, akkor összevonták a Közgazdasági Munkaközösséggel. 1987. április 28-án a gazdasági munka megjavításáról tárgyalt a KB, majd ehhez kapcsolódóan a „Különfélék" című napirendnél beterjesztett személyi javaslatok indoklásaként Kádár János elmondta, hogy az előkészítés során foglalkoztak a GPB munkájával és „az a nézet alakult ki, hogy változtatni kell egy bizonyos gyakorlaton". Az utóbbi években ugyanis kialakult az a gyakorlat, hogy a kormányzati szervek — a felelősség megosztás céljából — nagyon sok olyan kérdést is a GPB elé vittek, amit jobb lett volna a kormányzati szervek saját felelőssége alatt kezelni, eldönteni. Kádár János utalt arra, hogy a pártban erősödött és egyre inkább érvényesült az a törekvés, hogy „ne mindent a párt csináljon", az állami szerveknek, a gazdasági szerveknek, a társadalmi szerveknek legyen meg a saját önálló munkájuk és a velejáró felelősség is érvényesüljön. Az 1988. májusi pártértekezlet állásfoglalásában foglaltaknak megfelelően kialakult egy elképzelés a GPB munkájának korszerűsítésére. Ezt 1988. szeptember 26-án vitatta meg a GPB, a vita alapján született „Megállapodás"-t az október 14-ei ülés anyagához rakták le. Ebben megállapították, hogy a GPB személyi összetétele, valamint munkájának tartalma működése során többször megváltozott. Megállapították, hogy a Bizottság a KB fontos gazdaságpolitikai munkaszerve; jellegét tekintve konzultatív, véleményező, tanácsadó testület; segíti a PB, a KB döntéseinek meghozatalát, orientálja az állami gazdaságirányító szervek munkáját; betöltötte a feladatát, de tevékenysége korszerűsítésre szorul, mivel tevékenysége nem különült el eléggé a tevékenysége az állami szervektől, működésükben gyakran előfordultak párhuzamosságok; az állami szervek sokszor a szakmai munkát megelőzően igényeltek politikai döntéseket. Az előterjesztések döntő részéből általában hiányzott a témák alternatív megközelítése. Túl nagy helyet foglaltak el a gazdálkodás funkcionális ügyei, a népgazdaság helyzetével és a tervekkel kapcsolatos kérdések, valamint az életszínvonal- és szociálpolitikai témák; tartalmilag nem volt kellő súlyú és módszertanilag kiérlelt a gazdaságpolitikai kérdések társadalompolitikai vetületeinek vizsgálata. A gazdasági fejlődés folyamatai, a párt szerepének átalakulása, a politikai intézményrendszerben napirenden lévő változások, a párt és az állami szervek közt kialakuló munkamegosztás a Bizottság munkája iránt új igényeket támasztott. így — a párt és a kormány sokféle döntéselőkészítő fórumai igényelték a GPB koordináló szerepének növelését, a párhuzamosságok megszüntetését; — a GPB-nek csak gazdaságpolitikai, illetve jelentős társadalompolitikai kihatású konkrét döntésekkel kell foglalkoznia;nem kell foglalkoznia az államigazgatásra tartozó döntések előzetes politikai megerősítését szorgalmazó igényekkel; — a Bizottság vitáit ne terheljék a szakmai részletkérdések, ne váljon az ülés az állami vezetők párbeszédének fórumává; az előterjesztések ne haladják meg a 15 oldalt, a hozzászólások pedig 10 percnél hosszabbak ne legyenek; — a gazdaságpolitikát, a szociálpolitikát és a társadalompolitika össze kell hangolni; — szelektálni kell a tárgyalásra kerülő téma
