Németh Jánosné: Az MSZMP központi vezető szervei üléseinek napirendi jegyzékei IV. 1981–1989 (A Magyar Országos Levéltár segédletei, I/4. Budapest, 2001)
NAPIRENDI JEGYZÉKEK
POLITIKAI BIZOTTSÁG A Politikai Bizottság 1981. január 1. és 1989. október 7. között 262 ülést tartott. Két alkalommal tárgyalt zárt ülésen káderkérdéseket, továbbá 28 esetben röpszavazással döntött sürgős ügyekben. Munkaterv szerint kéthetenként ülésezett, de ha a helyzet úgy kívánta, soronkívüli ülésre is sor került. (1981-ben, 1982-ben és 1986-ban évenként 27 ülése volt; 1983-ban 28, 1984-ben, 1985-ben és 1987-ben 30-30, 1989-ben 31, 1988-ban pedig 32 alkalommal ülésezett.) A korábbi időszakhoz hasonlóan féléves munkaterv alapján működött, és negyedévenként „látogatási programot" állítottak össze a PB tagjai részére. 1981. május 26-án a PB — az MSZMP Párttörténeti Intézetének munkájáról szóló napirend tárgyalásával összefüggésben — úgy határozott, hogy a jövőben üléseiről kizárólag a hitelesített határozati jegyzőkönyvek kerüljenek át a PTI-be archiválásra. Az 1968-ig tartott ülésekről már leadott ún. szó szerinti jegyzőkönyveket titkos anyagként zároltatni kellett azzal, hogy kutatási célokra nem adhatók ki. Ez a határozat a párt működése során mindvégig érvényben volt. (Az 1989. március 29-én hozott, a politikai nyilvánosságról szóló határozat csak a KB üléseiről nyújtott információt változtatta meg.) Az 1980-tól tartott PB-ülések vitájáról készült hangfelvételek anyagát nem is gépelték le. Erre csak a hangszalagoknak a Magyar Országos Levéltárba kerülése után — 1996— 2000 között — került sor. Az így legépelt jegyzőkönyvek a szöveg javítása és hitelesítése után most már folyamatosan kutathatóvá válnak. A Xni. kongresszus után a KB az 1985. április 29-ei ülésén foglalkozott a kongresszuson kitűzött célokkal összefüggésben a pártszervek munkarendjével, munkamódszerével. A PB tevékenységével kapcsolatban megerősítette az 1980. november 13-ai határozatában foglaltakat, miszerint a PB a KB végrehajtó szerve, tevékenységét a KB irányítja és ellenőrzi, a KB két ülése között a párt politikai tevékenységét a PB irányítja, dönt a hatáskörébe tartozó kérdésekben, irányítja a párt nemzetközi tevékenységét, előkészíti a KB üléseit javaslatot tesz a napirendekre, a féléves munkatervek összeállításakor pedig arra is, hogy a vezető pártszervek ülésein mely állami, vagy társadalmi szerv kommunista vezetője számoljon be tevékenységéről, illetve legyen a napirend előadója. A PB saját munkájáról mindenekelőtt a KB ülések elé terjesztett napirendi pontok, jelentések, javaslatok formájában adott tájékoztatást, beszámolt nemzetközi tevékenységéről, továbbá írásban is rendszeresen tájékoztatta munkájáról a KB tagjait. (Ezeket a tájékoztatókat a Magyar Országos Levéltárban önálló állagban — az M — KS — 288. f. 11. levéltári jelzet alatt — őrizzük.) A KB 1986. november 20-ai — a gazdasági munka megjavításának feladatairól szóló — határozata alapján a PBnek mint a KB végrehajtó szervének legfontosabb feladata a gazdaságpolitika stratégiai céljainak meghatározása, a végrehajtás irányítása és ellenőrzése volt, ezzel összefüggésben feladata lett a gazdasági kérdések sikeres megoldását biztosító személyi feltételek megteremtésének kezdeményezése annak érdekében, hogy a vezetők munkájában az önállóság megfelelő felelősséggel párosuljon. 1987. március 8-án Kádár János levelet küldött a PB tagjainak „sk. felbontásra" a bizalmas ügyek kezelésének néhány kérdéséről. Felhívta a figyelmüket néhány nem kívánatos jelenségre, így arra, hogy belső és külső tényezők miatt folyamatosan károsodik a párt egysége; gyakran tapasztalható az ülések, megbeszélések esetén az elhangzottak „kiszivárgása" illetéktelenekhez. Kérte az ügyek fegyelmezett kezelését. Az 1987. július 2-ai — a gazdasági-társadalmi kibontakozás programjáról szóló — KB-állásfoglalás alapján a politikai intézményrendszer korszerűsítésével, ezen belül a párt vezető szerepének érvényesítésével összefüggésben a PB tevékenységének változtatása is napirendre került. Az állásfoglalás hangsúlyozta a társadalom számára fontos események, jelenségek, döntések nagyobb nyilvánosságának szükségességét, ezzel összefüggésben a politikai, gazdasági döntéseket megelőző széles körű, előrevivő társadalmi viták rendszerének kidolgozását. Az 1988 májusi pártértekezlet döntései alapján megváltozott a PB szerepe. A KB apparátusának május 30-ai értekezletén Grósz Károly erről a következőket mondta:"... Az, hogy a Titkárság mint testület nem működik, egy döntési szint kiiktatását jelenti az irányításból. Átrendeződik a KB és a PB közötti viszony és munkamegosztás. A politikai döntések műhelyévé a Központi Bizottságnak kell válnia, a PB előkészítő munkát végez a KB érdemi döntéseihez: egyrészt zsűriz, gazdagít vagy szűkít, szelektál, rostál, átcsoportosít; másrészt előkészítő műhelymunkát is végez, gondolatokat érlel, felszínre hoz a napi politikai életből és eszmecserét kezdeményez ezekben a kérdésekben a Központi Bizottsággal; továbbá napi gyakorlati kérdésekben — ha testületi döntésre van szükség — dönt. Ezt a szereposztást ki kell alakítani, ki kell érlelni."
