Németh Jánosné: Az MSZMP központi vezető szervei üléseinek napirendi jegyzékei IV. 1981–1989 (A Magyar Országos Levéltár segédletei, I/4. Budapest, 2001)

NAPIRENDI JEGYZÉKEK

ELNÖKSÉG A KB 1989. május 8-án jelölő bizottságot küldött ki azzal a feladattal, hogy a megüresedett párttisztségek (pártelnök, KB titkárok) betöltésére tegyen személyi javaslatot. Erre az 1989. június 23-24-ei KB ülésen került sor, amikoris hosszas vita után — az ebédszünetben összeült PB javaslatára — Nyers Rezsőt megválasztották a párt elnökének, továbbá létrehozták a négytagú Elnökséget, amelynek tagja lett: Nyers Rezső, Grósz Károly, Németh Miklós és Pozsgay Imre. Grósz Károly szerint ennek üzenet jellege volt a politikailag tagoltabbá vált társadalom felé. Ez az összetétel —• ketten a pártmunkán dolgoztak, ketten a kormányban — javította a koordinációt. Vitazárójában hangsúlyozta Grósz Károly: „ Relatív egység kell, olyan egység, amely a mozgalom megújulását és megújítását felgyorsíthatja, vagy a párt szervezeti szétesését és szellemi szétesését megakadályozhatja átmenetileg... Szervezeti kérdésekben és személyi kérdésekben ma kompromisszumot kötöttünk; ezt mindenki tudja, ne áltassuk egymást. Ezt a kompromisszumot azért kötöttük, mert egy sokkal fontosabb cél áll előttünk: a választásokra való felkészülés és a tisztes eredmény elérése." A Politikai Bizottság körvonalazta a feladatköröket is:A párt elnökének feladatává tették, hogy elnököljön a testületi üléseken; lássa el a párt nemzetközi kapcsolatainak szervezését, képviseletét, felügyeletét — ezt belátása szerint megoszthatta a főtitkárral, titkárokkal, másokkal; továbbá szervezte, alakította a kapcsolatot a különböző alternatív mozgalmak és formálódó pártok vezetőivel, ő vezette a politikai egyeztető „kerekasztal-"tárgyalásokat. Az Elnökség mindenekelőtt koordinálta a politikai munkát és az Elnökség tagjainak fontosabb közéleti szerepléseit, a megnyilatkozásokat. (Grósz Károly ehhez hozzátette: „Hisz látszik, hogy a feszültség elsősorban abból van, és az a vélt hit, hogy itt nagyon súlyos konfliktusok vannak a vezetésben, abból származott, hogy a megnyilatkozások eltértek egymástól, és itt érték tetten a koncepcióbeli különbségeket, és azt kell feloldani.") Az Elnökség továbbá előkészítette a KB és a PB elé kerülő anyagokat, politikai szempontból minősítette a leglényegesebbeket, „előzsűrizte", tehát egy koordinációs tevékenységet is elvégzett. Az Elnökség szükség szerint — egy, illetve kéthetente — ülésezett, összesen 11 ülése volt. Nem vezettek szó szerinti jegyzőkönyve, tevékenysége a határozati jegyzőkönyvekben rögzített döntésekből követhető nyomon. NAPIRENDI JEGYZÉK 1989 Július 3. (288. f. 59/1. ő. e.) 1. A Politikai Főiskola, a Társadalomtudományi Intézet és a Párttörténeti Intézet közötti kapcsolat. 2. Megemlékezés az 1989. II. félévében esedékes politikai évfordulókról. 3. Az Elnökség tagjainak kiemelt nyári látogatásai. 4. Az MSZMP állami kitüntetésekkel kapcsolatos tevékenységének módosítása. 5. Személyi javaslatok. (Czine Mihály, Benda Kálmán, Gajdócsi István, Madarasi Attila.) 6. Különfélék: — A PIB következő ülésének napirendi pontjai. — A megyei lapok főszerkesztőinek meghívása a KB üléseire. — A koreai kormányzó Demokratikus Igazságpárt, valamint az Újraegyesítés Demokratikus Pártja küldöttségének meghívása. — Részvétel a VSZ PTT bukaresti ülésén. — A Nyers Rezsőnek a dán Szocalista Néppárt parlamenti frakciója vezetőjével folytatott megbeszéléséről, NSZK-beli látogatásáról és a Szocialista Internacionálé 18. kongresszusáról; Németh Miklósnak a Prágában és Bécsben folytatott tárgyalásairól; Vastagh Pál jugoszláviai tárgyalásairól; a KGST tagországok gazdaságpolitikai KB-titkárainak berlini tanácskozásáról; a pártszervezési kérdésekkel foglalkozó KB-titkárok tanácskozásáról és Lukács János