Németh Jánosné: Az MSZMP központi vezető szervei üléseinek napirendi jegyzékei IV. 1981–1989 (A Magyar Országos Levéltár segédletei, I/4. Budapest, 2001)

NAPIRENDI JEGYZÉKEK

A határozat a Központi Bizottság — munkájának korszerűsítése során — nagy gondot fordított a párt politikai jellegének érvényesítésére, döntési szerepének mérséklésére és ezzel párhuzamosan politikai befolyásának erősítésére; tevékenységében elsősorban a politikai, stratégiai irányvonal meghatározására összpontosított. A határozatban megfogalmazták, hogy „a Központi Bizottság tiszteletben tartja az Országgyűlés kizárólagos törvényalkotói szerepét, a Minisztertanács önállóságát és felelősségét a kormányzati munkában. Támogatja a kormány tevékenységét. Megszünteti a kormányzati tevékenységi körök — közöttük a kül- és a belügyek, a honvédelem — közvetlen irányítását, a párt és az állami testületek működésének párhuzamosságait", továbbá hangsúlyozta, hogy az érdekegyeztetés, az érdekvédelem fő színterének az érdekképviseleti szervek egymás közötti, illetve e szervek, a munkaadók és a kormány egyeztető megbeszéléseit, fórumait tartja. A Központi Bizottság munkamódszerével kapcsolatban a határozat — többek között — a következőket rögzíti: „A Központi Bizottság rendszeresen áttekinti a kongresszus és saját határozatai végrehajtását, a társadalmi, a gazdasági és a politikai folyamatokat, az ideológiai élet kérdéseit, a párt tevékenységét. Időszakonként elemzi a nemzetközi helyzetet, az ország és az MSZMP pártközi kapcsolatainak alakulását. A testület — ha a kérdés társadalmi fontossága indokolja — az egész párttagságra kiterjedő, szervezett pártvita alapján dönt.A Központi Bizottság fontosabb javaslatainak előzetes véleményezésébe bevonja a pártszervezeteket. Igényli a több változatot tartalmazó tervezetek,megoldási módok kidolgozását. Biztosítja a javaslatoktól eltérő elgondolások, vélemények ismertetését. A politika és a határozatok helyességének rendszeres ellenőrzése tevékenységének fontos része. Az ellenőrzés tapasztalatait hasznosítja és rendszeresen nyilvánosságra hozza, minden esetben kitérve a személyes felelősségre is." A Központi Bizottság elhatározta, hogy munkájáról évente beszámol a párt tagjainak, tevékenységéről és döntéseiről tájékoztatja a párt tagjait, az állami szervek és a társadalmi szervezetek vezető testületeit és az ország lakosságát. Kimondta, hogy a párttagság részletesebb tájékoztatása érdekében a pártsajtóaban, a párt folyóirataiban és az Alapszervezeti Tájékoztatóban (addigi nevén Titkári Tájékoztató)

2 közzé teszi határozatait, illetve — a testület döntésétől függően — az előterjesztés, az előadói beszéd és a vita tartalmát. A Központi Bizottság ügyrendjét illetően a határozat arról intézkedett, hogy „a KB üléseit munkaterv alapján szükség szerint, de legalább három havonként tartja, s azt az állandó összetételű elnökség tagjai (a párt elnöke, főtitkára, a KB titkárai, az előterjesztő személyek) közül a KB tisztségviselői vezetik. Az ülés elnöke vezeti a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat, s kimondja a döntést. A KB ülésein tanácskozási jogú meghívottak is részt vesznek, akiknek körét a munkatervben előre, illetve alkalmanként — a Politikai Bizottság javaslata alapján — a Központi Bizottság határozza meg... A testület elé kerülő jelentésekben, előterjesztésekben, a szóbeli kiegészítésekben, az időszerű témák tárgyalása során állást kell foglalni azokban a kérdésekben, amelyeket a párt tagjai, szervei és szervezetei, valamint a társadalmi szervek, mozgalmak jeleznek. A tárgyalt kérdésekben ugyancsak tájékoztatni kell a testületet a párt politikájával ellentétes nézetekről és törekvésekről." 1989. február 20-21-én a KB ülésének napirendjén szerepelt a Központi Bizottsághoz írt levelekkel való foglalkozás rendje. A döntés értelmében ezekkel a Pártpolitikai Osztály foglalkozott, a levelek tartalmáról elemzést, összefoglalót kellett készíteni, amelyet a testület tagjai az ülések előtt megkaptak. A KB-tagok az osztályon betekinthettek a levelekbe, amelyeket a PPO feldolgozás után a válaszadásra illetékes KB munkabizottsághoz, osztályhoz továbbított. Követelményként fogalmazódott meg, hogy minden levélíró kapjon választ! 1989. március 29-én foglalkozott a Központi Bizottság a politikai nyilvánosság és a tájékoztatási törvény alapelveivel. Az előterjesztésben megfogalmazódott, hogy a politikai intézményrendszer demokratizálásának nélkülözhetetlen feltétele a politikai nyilvánosság és a tájékoztatás reformja. Az MSZMP szakított a korábbi direkt társadalomirányítás és korlátozott nyilvánosság gyakorlásával. 1988 májusától — a pártérteezlet óta — megváltozott a központi párttestületek munkájáról szóló tájékztatás, a közlemények, tudósítások a korábbiaknál 2 A Titkári Tájékoztató első száma 1972 októberében jelent meg, majd általában havonta, illetve a politikai igényektől függően került kiadásra. A "Belső használatra! Az alapszervezeti vezetők informálására" feliratú füzetet a KB osztályai közösen készítették azzal a céllal, hogy segítsék a pártalapszervezetek munkáját, útbaigazítást nyújtsanak olyan nemzetközi, belpolitikai, gazdasági és kulturális kérdések megvilágításához, amelyek adott időszakban foglalkoztatták a közvéleményt. A tájékoztatóban válaszoltak az információs jelentésekben jelzett főbb problémákra, megjelölték az olyan információs forrásokat, amelyek alapszervezetekre vonatkozó határozatokat, útmutatásokat tartalmaznak; időnként érvanyagot adtak az agitációs és propaganda munkához, felhívták a figyelmet egyes jelentősebb könyvekre, politikai kiadványokra, folyóiratcikkekre. Ajánlották, hogy a Titkári Tájékoztató számaiból alakítsanak ki helyi "politikai archívumot" s annak "rendeltetésszerű" felhasználásáról az alapszervezet titkára gondoskodjon.