Németh Jánosné: Az MSZMP központi vezető szervei üléseinek napirendi jegyzékei III. 1971–1980 (A Magyar Országos Levéltár segédletei, I/3. Budapest, 2000)
NAPIRENDI JEGYZÉKEK
előterjesztést, ami 1973. május 8-án a PB elé került. (A PB erről szóló határozatát a KB osztályvezetői, a budapesti és a megyei pártbizottságok első titkárai, az MTA elnöke és főtitkára, valamint a művelődésügyi miniszter kapta meg.) A PB vitája alapján véglegesített szöveget Kádár János hagyta jóvá és a Kultúrpolitikai Munkaközösség állásfoglalásaként megjelent a „Magyar Filozófiai Szemle" című folyóirat 1973.1—II. számában. — 1974. július 31-én a PB elé terjesztették a Kultúrpolitikai Munkaközösség az „Állásfoglalás a szocialista hazafiságról és a proletár internacionalizmusról" című dokumentum tervezetét. 1975. április 8-án a PB — a Központi Bizottság megbízásából — a Kultúrpolitikai Munkaközösség létszámát 30 főben állapította meg és elfogadta személyi összetételét: Elnöke: Óvári Miklós a KB és a PB tagja, a KB titkára, titkára: Tóth Dezső a KB Tudományos, Közoktatási és Kulturális Osztályának helyettes vezetője. Tagjai: Aczél György a Minisztertanács elnökhelyettese, Aradi Nóra az MTA Művészettörténeti Kutatócsoport vezetője, Bencze László az Oktatási Minisztérium Marxizmus-Leninizmus Főosztályának vezetője, Füleki József a Társadalmi Szemle kulturális rovatának vezetője, Huszár Tibor az ELTE Szociológiai Tanszékének vezetője, Jovanovics Miklós az Élet és Irodalom főszerkesztője, Kiss Kálmán a Magyar Rádió elnökhelyettese, Király István az ELTE Bölcsészettudományi Kar tanszékvezetője, Kornidesz Mihály a KB Tudományos, Közoktatási és Kulturális Osztályának vezetője, Köpeczi Béla az MTA főtitkára, Kulcsár Kálmán az MTA Szociológiai Kutató Intézet igazgatója, Lakos Sándor az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének igazgatója, Mátrai László az ELTE Marxizmus-Leninizmus Tanszékének csoportvezetője, Ortutay Gyula az MTA Néprajzi Kutatócsoportjának igazgatója, Pach Zsigmond Pál az MTA Történettudományi Intézetének igazgatója, Pándi Pál a Kritika főszerkesztője, Pozsgay Imre a Társadalmi Szemle főszerkesztő-helyettese, Rényi Péter a Népszabadság főszerkesztő-helyettese, Sándor György a Magyar Televízió közművelődési igazgatója, Simái Mihály az MTA Világgazdasági Intézetének igazgató-helyettese, Simó Tibor a SZOT osztályvezetője, Sőtér István az MTA Irodalomtudományi Intézetének igazgatója, Szabolcsi Miklós az MTA Irodalomtudományi Intézetének ügyvezető igazgatója, Szigeti József az ELTE Filozófiai I. tanszékének vezetője, Tökei Ferenc akadémikus, Vass Henrik a KB Párttörténeti Intézetének igazgatója, Vészi Béla a KB Politikai Főiskolájának rektorhelyettese, Wirth Ádám a KB Politikai Főiskolájának tanszékvezetője. A Munkaközösség nevét 1980. március 27-én megváltoztatták, 1980. április 29-én a PB elfogadta a 26 fős Művelődéspolitikai Munkaközösség személyi összetételét: Vezetője: Óvári Miklós a KB és a PB tagja, a KB titkára, Titkára: Rátkai Ferenc a KB Tudományos, Közoktatási és Kulturális Osztályának osztályvezetőhelyettese, Tagjai: Aczél György miniszterelnök-helyettes, Almási Miklós esztéta, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára, Ancsel Éva filozófus, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára, Berend. T. Iván történész, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, Bihari Ottó jogász, az MTA Dunántúli Tudományos Intézet igazgatója, Füleki József a Társadalmi Szemle kulturális rovatának vezetője, Huszár Tibor szociológus, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára, Józsa György az Oktatási Minisztérium Marxizmus-Leninizmus Oktatási Főosztályának vezetője, Király István irodalomtörténész, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára, Knopp András oktatási miniszterhelyettes, Kornidesz Mihály az MSZMP KB Tudományos, Közoktatási és Kulturális Osztályának vezetője, Köpeczi Béla az MTA főtitkár-helyettese, Lakos Sándor az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének igazgatója, Lukács József az MTA Filozófiai Intézetének igazgatója, Pándi Pál irodalomtörténész, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára, Pozsgay Imre kulturális miniszter,
