Németh Jánosné: Az MSZMP központi vezető szervei üléseinek napirendi jegyzékei III. 1971–1980 (A Magyar Országos Levéltár segédletei, I/3. Budapest, 2000)

NAPIRENDI JEGYZÉKEK

KUL TÚRPOLITIKAUMŰVELŐDÉSPOLITIKAI MUNKAKÖZÖSSÉG A Politikai Bizottság 1971. február 9-i ülésén döntött arról, hogy 27 tagú Kultúrpolitikai Munkaközösség létrehozására javaslatot terjeszt a Központi Bizottság elé az alábbi személyi összetételben: Elnök: Aczél György (a KB és a PB tagja, a KB titkára) Titkár: Tóth Dezső (a KB osztályvezető-helyettese) Tagok: Darvas József (írószövetség) Erdei Ferenc (Magyar Tudományos Akadémia) Kiss Kálmán (Magyar Rádió és Televízió) Király István (ELTE Bölcsész Kar) Köpeczi Béla (MTA) Kulcsár Kálmán (MTA Szociológiai Kutató Csoport) Lakos Sándor (KB Társadalomtudományi Intézete) Mátrai László (Egyetemi Könyvtár) Meruk Vilmos (Művelődésügyi Minisztérium Marxizmus-Leninizmus Oktatási Főosztály) Nagy Miklós (KB TKKO) Ortutay Gyula (MTA Néprajzi Kutató Csoport) Pach Zsigmond Pál (MTA Történettudományi Intézet) Pándi Pál (Népszabadság Szerkesztősége) Pécsi Ferenc (Magyar Rádió és Televízió) Rényi Péter (Népszabadság Szerkesztősége) Sőtér István (MTA Irodalomtudományi Intézet) Szabó Imre (MTA Állam- és Jogtudományi Intézet) Szabolcsi Miklós (MTA Irodalomtudományi Intézet) Szarka József (Országos Pedagógiai Intézet) Szigeti József (ELTE Esztétikai Tanszék) Tőkei Ferenc (MTA Filozófiai Intézet) Vass Henrik (Párttörténeti Intézet) Vészi Béla (Politikai Főiskola) Vonsik Gyula (TIT) Wirth Ádám (Politikai Főiskola) A KB 1971. április 29-ei ülésén Pullai Árpád a következőkkel támasztotta alá a javaslatot: „A Kultúrpolitikai Munkaközösség ha nem is teljes szervezettséggel, de hosszabb idő óta működik. Megtárgyalt különböző kérdéseket, hasznos, célszerű munkát végzett. A KB mellett működő többi munkaközösséghez hasonlóan törvényessé kellene tenni a működését, hiszen munkájára a továbbiakban is szükség lesz." A KB helyeslőleg tudomásul vette a 27 tagú Kultúrpolitikai Munkaközösség létrehozását, Aczél György elnökletével. Ellentétben a KB mellett működő többi munkaközösséggel, a Kultúrpolitikai Munkaközösség üléseiről nem maradtak fenn feljegyzések, emlékeztetők vagy jegyzőkönyvek, így működéséről is kevesebbet tudunk. Az 1971-1975 közötti tevékenységére csak a PB vagy a Titkárság ülésein hozott döntésekből, a Munkaközösség neve alatt megjelent állásfoglalásokból következtethetünk, mivel üléseinek iratanyagát — az ülésre szóló meghívót, a megvitatandó anyagot és a TKKO által arról készített feljegyzést — csak az 1976-1980 közötti időszakban kezelték elkülönítetten. A Munkaközösség munkaterveit nem találtuk a dokumentumok között. A meghívókból derül ki, hogy általában a KB székház IV. emeleti (egyes esetekben a III., illetve a VII. emeleti) tanácstermében, egy alkalommal (1978. május 31-én) az MTA Martonvásári Kutatóintézetében tartották az ülést, amelynek napja (hétfő, szerda, péntek) és kezdési időpontja (9, 13, 14 óra) is változó volt. Két napirend tárgyalása esetén egész napos ülést tartottak, ekkor ebédet is biztosítottak a résztvevőknek. Az 1971-1975 közötti időszakot illetően a Kultúrpolitikai Munkaközösség tevékenységéről a következőket tudjuk: — A Politikai Bizottság 1972. szeptember 19-i ülésének napirendjén szerepelt a „Művészetkritikánk néhány kérdése" című előterjesztés, amelyhez a TKKO készített javaslatot a dokumentum közzétételére vonatkozóan. Ebből tudható, hogy „az MSZMP Központi Bizottsága mellett működő Kultúrpolitikai Munkaközösség, a X. kongresszus végrehajtása során széleskörű felmérés alapján" dolgozta ki a dokumentumot, amit az APB 1972. augusztus 15-én megvitatott. A PB döntése alapján a dokumentum a Kultúrpolitikai Munkaközösség állásfoglalásaként „Irodalom- és művészetkritikánk néhány kérdése" címmel megjelent a „Társadalmi Szemle" és a „Kritika" című folyóirat 1972. októberi számában. — A Titkárság 1973. február 5-én hozott határozata alapján pártvizsgálat indult a társadalomtudományok terén jelentkező antimarxista nézetek képviselőivel szemben. A Kultúrpolitikai Munkaközösség 1973. február 22-én megvitatta „A társadalomtudományok egyes művelőinek körében jelentkező antimarxista nézetekről" című