Németh Jánosné: Az MSZMP központi vezető szervei üléseinek napirendi jegyzékei II. 1963–1970 (A Magyar Országos Levéltár segédletei, I/2. Budapest, 1998)

BEVEZETŐ

Bevezető A Magyar Országos Levéltár az 1991. évi LXXXIII. tv. végrehajtása során, 1992 tavaszán vette át a központi pártarchivumtól az 1948-1989 között keletkezett MDP és MSZMP iratokat. Az MSZMP iratanyagának kutatói segédletei nem kerültek kiadásra. A kutatás megkönnyítése érdekében adjuk közre az MSZMP központi vezető szervei jegyzőkönyveinek napirendi jegyzékeit tartalmazó sorozatot. Az első kötetben a központi vezető szervek 1956-1962. évi üléseinek napirendi jegyzékei láttak napvilágot. A jelen II. kötet az 1963-1970 közötti központi vezető szervek tárgysorozatait tartalmazza. Ezt követi majd a III. (1971-1980) és a IV. (1981-1989) kötet. Az összeállítás elsődleges szempontja a jegyzékek gyakorlati hasznosításának biztosítása volt. A tapasztalatok szerint a kutatói igények zömmel meghatározott időszak meghatározott témájára irányulnak. Ezért mivel az MSZMP működésére jellemző, hogy a vezető szervek közötti feladat- és hatásköri átfedések gyakoriak, összefonódásuk szerteágazó, így egy-egy téma feldolgozásához több szerv közel azonos időszakban tartott üléseinek anyagát szükséges tanulmányozni — úgy gondoltuk, hogy e sorozat akkor segíti igazán a kutatók munkáját, ha a kötetek nem vezető szervenként, hanem meghatározott időszakonként csoportosítva tartalmazzák az adott időszak valamennyi vezető testületének anyagát. A kötetek az adott idő keretén belül, vezető szervenként tagolva tartalmazzák a szerv feladat- és hatáskörének, működésének rövid leírását, személyi összetételét és mindezek változásait, valamint a napirendi jegyzékeket. A jegyzékekben feltüntetjük az ülés dátumát, az iratok levéltári jelzetét és a tárgyalt napirendek címét. A napirendek megállapításához felhasználtuk az ülésről készült szerkesztett (ún. határozati) és a vitát rögzítő szó szerinti jegyzőkönyvet is, mert csak a kettő összevetéséből állapítható meg, hogy valójában mivel foglalkoztak a testület ülésén. A napirendi jegyzék az eredeti szóhasználat szerint készült (csak a mai helyesírási szabályok alapján alkalmaztunk esetenként nyelvhelyességi korrekciókat), így benne maradtak azok a fogalmak is, amelyek azóta kikerültek a szóhasználatból, vagy más tartalmat jelölnek mint az adott időszakban (pl. „ellenforradalom", „belső ellenséges erők", „testvérpártok", „baráti országok", stb.). A gyakran előforduló, általánosan fogalmazott címeket (pl. „időszerű kérdések", „nemzetközi helyzet", „belpolitikai tájékoztató") annotációval láttuk el, amennyiben a jegyzőkönyvből vagy annak hiányában az írásos előterjesztésből sikerült megállapítani, hogy miről volt szó. A „személyi kérdések", „káderjavaslatok" c. napirendek esetében annotációként a nevek felsorolása szerepel; a kitüntetési javaslatoknál, a tagfelvételi ügyeknél és a régi párttagság megállapításával foglalkozó napirendeknél nem tüntettük fel neveket, főként terjedelmi okok miatt. Nem jelöltük meg a napirendeket előterjesztő szerveket, illetve az előadó személyeket sem (a szóbeli bejelentések kivételével), mivel az jelentősen megnövelte volna a kötet terjedelmét. Feltüntettük ha az adott témát levették a napirendről, de ehhez nem készítettünk jegyzetet, mivel a tárgymutatóból kitűnik, hogy egy-egy témával mikor foglalkoztak, s így megállapítható, hogy mikor és mely szerv ülésén tértek vissza rá. A PB és a Titkárság a sürgős döntések meghozatalánál a rendkívüli ülés összehívása helyett az ún. „RÖPSZAVAZÁS/repülőszavazás" módszerét is alkalmazta. A RÖPSZAVAZÁSokat kronológia szerint beillesztettük a jegyzékbe (a figyelemfelhívás céljából nagybetűvel). A Központi Ellenőrző Bizottságnak az iratai kutatási korlátozás alá esnek, ezért napirendi pontjaik közlését