Németh Jánosné: Az MSZMP központi vezető szervei üléseinek napirendi jegyzékei II. 1963–1970 (A Magyar Országos Levéltár segédletei, I/2. Budapest, 1998)

NAPIRENDI JEGYZÉKEK

POLITIKAI BIZOTTSÁG A Politikai Bizottság 1963. január 1. és 1970. december 31. között 257 ülést tartott. Ebből egy a Titkársággal együttes, öt pedig zárt ülés volt; további nyolc alkalommal egy-egy napirend tárgyalásánál rendeltek el zárt ülést. (A zárt üléseken a csehszlovák és a lengyel eseményekkel, a belső ellenzék tevékenységével, valamint szervezeti-személyi kérdésekkel foglalkoztak.) Egy esetben az ülés nem volt határozatképes, az itt született állásfoglalásokat a következő ülésen megerősítették. 1963. december 21-én a vezető pártszervek munkarendjéről tárgyalva Kádár János kifejtette, hogy kétfajta ülésforma van: általában tanácskozási joggal részt vesznek az ülésen a PB póttagjai, a KB titkárai, a KISZ KB első titkára, de a gyakorlatban szükséges, hogy a PB meghívottak nélkül operatív, írásos anyag nélküli ülést is tartson. A határozat kimondta, hogy a Politikai Bizottság az ország munkáját, a gazdasági, a belpolitikai és külpolitikai, a nemzetközi munkásmozgalmat érintő elvi-politikai természetű feladatokat, az ideológiai és kulturális célkitűzéseket alaposabb elemző munka alapján tárgyalja meg. Egy-egy területtel foglalkozva csak a munka irányvonalát szabja meg, részletekkel ne foglalkozzon, de minden lényeges politikai természetű kérdésben legyen kialakult álláspontja. Előzetesen a Titkárság, illetve a munkabizottságok, munkaközösségek vitassák meg az előterjesztéseket, a Titkárság tehermentesítse a PB-t az operatív végrehajtási munkától. Állást foglaltak a PB-tagok tájékoztatásának egyszerűsítéséről is, a PB-tagoknak szétküldendő információról - az illetékes KB titkár javaslata alapján - Kádár János döntött. 1964. június 16-án arról határozott a Politikai Bizottság, hogy az üléseken a „Különfélék" között sem lehet a jelentősebb javaslatokat szóban előterjeszteni. Ha az ülés anyagainak kiküldése után döntést igénylő újabb ügy merül fel, úgy az ülést megelőző napon déli 12 óráig kell leadni az arra vonatkozó rövid írásos javaslatot. Ezen az ülésen határoztak arról is, hogy heti két pihenőnapot kell biztosítani a PB-tagok, póttagok a KB titkárok, a Minisztertanács tagjai, a KB osztályvezetői, a budapesti és a megyei első titkárok részére a munkájukban jelentkező különleges megterhelésre való tekintettel. 1964. június 30-án hozott, a tájékoztatás megjavításáról és rendszeresebbé tételéről szóló határozat alapján a PB tagok (a póttagok, a Titkárság tagjai, a Minisztertanács elnökhelyettesei, a KISZ KB első titkára) naponta megkapták a BM és a KÜM tájékoztató jelentéseit, az MTT hírösszefoglalóit; hetente az APO tájékoztatóját a hét folyamán megjelent legfontosabb, legérdekesebb cikkekről, könyvekről, valamint a Kulturális Osztály tájékoztatóját a figyelmet érdemlő kulturális, irodalmi eseményekről; kéthetente a Minisztertanács, a Gazdasági Bizottság, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Bizottsága, az Államgazdasági Bizottság, az Agitációs és Propaganda Bizottság üléseinek jegyzőkönyveit; havonta a PTO és az APO jelentéseit a pártélet eseményeiről, a közhangulatról; a KSH jelentéseit a népgazdaság helyzetéről, a Tájékoztatási Hivatal összefoglalóját az emigrációs sajtóban megjelent írásokról; negyedévenként az Államgazdasági Bizottság jelentését a népgazdaság helyzetéről, a budapesti és a megyei pártbizottságok és végrehajtó bizottságok üléseinek rövidített jegyzőkönyveit, a Központi Döntőbíróság jelentéseit,

2 a KB Iroda Levelezési Alosztályának jelentéseit, a Rádió és a Népszabadság Levelezési Rovatának jelentéseit. Alkalomszerűen kapták a KGST VB üléséről szóló tájékoztatókat, az Államgazdasági Bizottság, az Agitációs és Propaganda Bizottság, valamint a KB osztályainak tájékoztató jelentéseit, a külföldön járt delegációk jelentéseit, a fontosabb bel- külpolitikai eseményekről szóló tájékoztatókat. Követelményként szabták meg, hogy a tájékoztatók tömörek legyenek, de tartalmazzák a helyzet megítéléséhez szükséges elemzést és adatokat. A tájékoztatást a KB Iroda kísérte figyelemmel, az anyagokat Kádár János és Biszku Béla jóváhagyásával lehetett kiküldeni. A PB tagok nyilvános szereplésük (KB ülésen kiegészítő, bevezető; országos tanácskozásokon felszólalás, nagygyűléseken, Politikai Akadémián tartott előadás stb.) előtt a „téziseket" két „konzulenssel" megvitatták. A PB szóbeli bejelentés alapján tudomásul vette, jóváhagyta a „konzulenseket". A PB 1964. október 30-ai döntése alapján Pap János miniszterelnökhelyettes, az 1965. június 22-ei határozat szerint pedig Németh Károly budapesti első titkár is részt vett állandó meghívottként a PB ülésein. 1966. december 3-án a KB 11 tagot és 4 póttagot választott a Politikai Bizottságba. (Korábban 13 rendes és 6 póttagja volt a PB-nek.) Újjáválasztottak 10 régi PB tagot és Nyers Rezső póttagból rendes tag lett. Ugyancsak póttag maradt 3 korábbi póttag, újként Németh Károlyt választották póttagnak. 1965. február 16. után - a PB döntése alapján - már nem kellett megküldeni