Németh Jánosné: Az MSZMP központi vezető szervei üléseinek napirendi jegyzékei II. 1963–1970 (A Magyar Országos Levéltár segédletei, I/2. Budapest, 1998)

NAPIRENDI JEGYZÉKEK

1966. december 3-án (a IX. kongresszuson megválasztott új Központi Bizottság ülésén) hat KB titkárt választottak (közülük öten korábban is e funkcióban voltak, új KB titkár Pullai Árpád lett). A Titkárság belső munkamegosztásáról 1966. december 5-én döntött a PB. Ennek megfelelően Kádár János első titkár, a KB Iroda munka felett gyakorolt felügyeletet; — Biszku Bélához tartozott a PTO, a KAO, a Pártélet Szerkesztősége, a KB apparátusában működő pártszervezet; és felelős volt az Országgyűlési Pártcsoport munkájáért; — Cseterki Lajos felügyelte a TKKO-t, a Párttörténeti Intézetet és a Társadalomtudományi Intézetet; — Komócsin Zoltánhoz a Külügyi Osztály tartozott; — Nyers Rezső a Gazdaságpolitikai és a Pártgazdasági- és Ügykezelési Osztály felett gyakorolt felügyeletet; — Pullai Árpádhoz tartozott az Agitációs és Propaganda Osztály, a Pártfőiskola és a Népszabadság Szerkesztősége. Bár Szirmai Istvánt nem választották újjá KB-titkárként (a PB tagja volt és a KB az Agitációs és Propaganda Bizottság elnökének választotta), a Politikai Bizottság ülésén a Titkárság belső munkamegosztásának kialakításakor megbízta azzal, hogy az Agitációs és Propaganda Bizottság mellett foglalkozzon a „Társadalmi Szemle", valamint a „Béke és Szocializmus" c. folyóiratokkal is. A PB döntése alapján a Titkárság ülésein a KB titkárokon kívül Szirmai István, Gáspár Sándor (a SZOT főtitkára) és Méhes Lajos (a KISZ KB első titkára) vett részt; a munkaértekezleteken csak a KB titkárai és Kállai Gyula, mint miniszterelnök. 1967. január 10-én a Politikai Bizottság elhatározta, hogy a Titkárság ezentúl a PB ülését követő héten (kedden) tartja ülését, amelyen először a központi párt- és állami vezető szervek üléseinek napirendjét tárgyalják, ezáltal a KB titkárok kéthetenkénti munkaértekezlete megszűnik.

4 A Titkárság feladatkörét átfogóan 1967. március 21-én határozta meg a Politikai Bizottság. Kiindulva a szervezeti szabályzatban foglaltakból, amely kimondja, hogy „A Titkárság biztosítja és ellenőrzi a vezető pártszervek határozatainak végrehajtását és irányítja a Központi Bizottság apparátusának munkáját", a Titkárság tevékenységét úgy alakították, hogy elősegítse a PB tevékenységét és ellássa azokat a feladatokat is, amelyeket korábban a munkaértekezlet végzett. A KB két ülése között politikai kérdésekben a PB döntött, a Titkárság feladatköre e döntések előkészítése, a végrehajtás ellenőrzése, az apparátus irányítása, munkájának összehangolása volt. — A Titkárság kidolgozta a PB elvi állásfoglalásaiból, határozataiból eredő végrehajtási feladatokat, az osztályok hatáskörét meghaladó kérdéseket előkészítette a PB ülésére. — A Titkárság koordinálta, ellenőrizte az osztályok tevékenységét, biztosította a Kongresszus, a KB és a PB határozatainak egyöntetű értelmezését, ennek érdekében rendszeresen tájékoztatta az osztályvezetőket a vezető szervek döntéseiről; ellenőrizte a határozatok végrehajtását és erről rendszeresen tájékoztatást adott, féléves munkaterv alapján dolgozott, ennek során kialakította az osztályok munkatervének központi feladatait; időnként értékelte a KB apparátusának, egyegy osztályának munkáját, beszámoltatta a területi pártszerveket a határozatok végrehajtásáról. — Koordinálta az osztályoknak a tömegszervezetek és állami szervek irányában végzett munkáját. — A határozatok egységes értelmezése és a végrehajtás megszervezése érdekében rendszeresen és folyamatosan tájékoztatta az alsóbb pártszerveket; a munka összehangolása, a közvetlen információ és a kapcsolatok fejlesztése, valamint a tapasztalatok kicserélése érdekében rendszeresen (havonta, kéthavonta) összehívta a budapesti és a megyei pártbizottságok első titkárait; időnként együttes tanácskozásra hívta a megyei első titkárokat és tanácselnököket. — A Titkárság döntött a hatáskörébe utalt munkaszervezési, ügyviteli, személyi, státusz- és gazdasági kérdésekben. 1967. április 12-én Cseterki Lajost felmentették KB titkári funkciójából,

5 helyette Aczél Györgyöt választották meg, a továbbiakban ő felügyelte az ideológiai és a kulturális területet. 4 A KB Iroda irattárában őrzött emlékeztetőkből megállapítható, hogy 1967. január 16-án volt a KB titkárok utolsó munkaértekezlete, illetőleg ezt követően csak néhány alkalommal (1968-ban háromszor, 1969-ben egyszer) tartottak ilyen jellegű megbeszélést. 5 Az Elnöki Tanács titkára lett.