Németh Jánosné: Az MSZMP központi vezető szervei üléseinek napirendi jegyzékei I. 1956–1962 (A Magyar Országos Levéltár segédletei, I/1. Budapest, 1995)

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI VEZETŐ SZERVEINEK RÖVID SZERVEZETTÖRTÉNETE

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI VEZETŐ SZERVEINEK RÖVID SZERVEZETTÖRTÉNETE I. A Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) 1956 novembere és 1989 októbere között működött. A forradalom napjaiban, 1956. október 28-án a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) Központi Vezetősége - megszüntetve a Politikai Bizottságot és a Titkárságot - a párt vezetését egy hattagú Elnökségre ruházta. Az Elnökség tagjai: Kádár János (elnök), Apró Antal, Kiss Károly, dr. Münnich Ferenc, Nagy Imre és Szántó Zoltán. Az Elnökség kétnapos vita után kimondta az MDP feloszlatását és új párt - a Magyar Szocialista Munkáspárt - létrehozását határozta el. 1956. november l-jén kelt az a felhívás, amely hírül adta az új párt megalakulását, valamint azt, hogy a párt szervezésének megindítására, ügyeinek intézésére és a pártalapító országos kongresszus összehívására előkészítő (intéző) bizottság alakult. Tagjai: Donáth Ferenc, Kádár János, Kopácsi Sándor, Losonczy Géza, Lukács György, Nagy Imre és Szántó Zoltán. A felhívás alapján megkezdődött az MSZMP-szervezetek létrehozása, azonban a szovjet csapatok második budapesti bevonulása következtében ez a folyamat megtorpant. Az MSZMP Intéző Bizottsága (Kádár János és Kopácsi Sándor kivételével) november 4-től a budapesti jugoszláv nagykövetségen kapott menedéket. (Az ott tartott ülések jegyzőkönyveit a Magyar Országos Levéltár a Nagy Imre per iratai között őrzi.) Kádár János már november l-jén kivált a testületből. A Szovjetunióban folytatott „tárgyalásai" után (november 3-án) vezetésével ún. „új forradalmi központ" szerveződött Szolnokon, a párt újjászervezésére új Ideiglenes Intéző Bizottság alakult Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Kádár János, Kállai Gyula, Kiss Károly és Marosán György részvételével. Budapestre visszatérve, november 7-én összeállították az Ideiglenes Központi Bizottság tagjainak névsorát. (A huszonegy tagból tizenöt az MDP Központi Vezetőségének is tagja volt.) Felhívást intéztek a „magyar kommunistákhoz, az MDP tagjaihoz". A felhívás hangsúlyozta, hogy a kialakult helyzetben össze kell fogni a párt minden erejét és az MDP hibáival való szakítás kifejezéseként megváltoztatva a párt nevét, Magyar Szocialista Munkáspárt néven kell újjászervezni a pártot. Ennek szellemében, az MDP szervezeteire és erőire támaszkodva kezdődött meg a párt „talpra állítása". Az MDP volt tagjai - az MSZMP politikájával és a Kádár-kormány programjával való egyetértésük esetén - kérhették átigazolásukat, párttagságuk folyamatosnak számított. Az átigazolási kérelmeket taggyűléseken vitatták meg. Az Ideiglenes Intéző Bizottságnak az MSZMP-be való felvétel módjáról hozott 1956. november 23-ai határozata értelmében a pártszervezetek kötelesek voltak a felvételre jelentkezettek listáját eljuttatni a felsőbb pártszervhez, amelynek joga volt kifogást emelni egyes kérelmezők ellen. (Az Ideiglenes Intéző Bizottság ennek alapján akadályozta meg több értelmiségi átigazolását, akikkel szemben október-novemberi magatartásuk miatt bizalmatlanok voltak.) Az átigazolási időszakot a Szervező Bizottság 1957 januári kezdeményezését megerősítve, az Ideiglenes Központi Bizottság február 26-i határozata alapján 1957. május l-jével zárták le, azt követően a volt MDP tagok is csak új tagként nyerhettek felvételt. 1957 májusában az MSZMP tagjainak 85%-át azok tették ki, akik korábban tagjai voltak az MDP-nek is. Az MSZMP 1957. június 27-29-én ülésező Országos Értekezlete elhatárolódott az MSZMP első Intéző Bizottságának 1956. november 4-e előtt hozott határozataitól, elvileg és politikailag helytelennek és károsnak nyilvánította az MDP feloszlatását és az MSZMP-nek új, az MDP-től független pártként való létrehozását. Hangsúlyozta, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt - bár tevékenységét néhány lényeges új vonás jellemzi - nem új párt. Az 1959-ben tartott kongresszus határozata ezzel kapcsolatban leszögezte, hogy a párt utóda a Magyar Kommunista Pártnak és a két munkáspárt egyesüléséből létrejött Magyar Dolgozók Pártjának. E történelmi folytonosság kifejezésére ezt a kongresszust a hetedik kongresszusnak nyilvánította. A párt szerveinek felépítését, működési elveit a szervezeti szabályzatok tartalmazzák. Az MSZMP első szervezeti szabályzatát az 1957 júniusi pártértekezleten fogadták el, amely az MDP szervezeti szabályzatának módosított változata volt. Az 1959-es kongresszus néhány kisebb változtatással ezt megerősítette. Az 1962-ben tartott VIII. kongresszus kiegészített, módosított új szervezeti szabályzatot fogadott el. A további kongresszusok bizonyos változtatások mellett az alapelveket érintetlenül hagyták. A szervezeti szabályzat átdolgozására és a párton belüli választási rendszer megváltoztatására 1989-ben került sor. A párt a területi, üzemi elv szerint épült fel. (1989 második felében a pártszervezés súlypontja a munkahelyről a lakóterületre helyeződött át.) A pártba való felvétel a jelentkezők - két párttag írásos ajánlásának csatolásával benyújtott írásbeli kérelmének egyéni elbírálásával történt, amit a tagfelvételi joggal felruházott pártbizottság hagyott jóvá. (A Központi Bizottság 1989. február 20-21-ei határozata ezt megváltoztatta: „A tagfelvételről a taggyűlés határoz. A tagság kelte a taggyűlési határozat időpontjától számít.") 1966-ig érvényben volt a tagjelöltség rendszere. A páttagság alsó korhatára 1957 és 1970 között 21 év, azt követően 18 év volt. A párttagnak - az MDP-től eltérően - joga volt a pártból való törlését is kérni. A munkahelyeken és lakóterületeken - ahol legalább három párttag volt - alapszervezetek alakultak, amelyek üzemi, községi, kerületi, városi szervezetekbe egyesültek, s amelyeket pártvezetőség vagy - 200-nál több párttag esetén pártbizottság irányított. A párt vezető szerveit alulról felfelé választották. A budapesti, a megyei, a kerületi, a járási és a városi pártbizottság a területén lévő valamennyi pártbizottság és alapszervezet felettes szerve volt. (Az országos szervek felépítését a II. részben ismertetjük.) A felsőbb pártszervek határozatai kötelezőek voltak az alsóbb szervekre. A Központi Bizottság feloszlathatta a párt céljaival, irányvonalával vagy szervezeti szabályzatával ellentétesen működő pártszervezeteket.