Németh Jánosné: Az MSZMP központi vezető szervei üléseinek napirendi jegyzékei I. 1956–1962 (A Magyar Országos Levéltár segédletei, I/1. Budapest, 1995)

NAPIRENDI JEGYZÉKEK

POLITIKAI BIZOTTSÁG A Politikai Bizottság a Központi Bizottság által saját tagjai közül választott testület volt, amely a KB két ülése között irányította és vezette a pártot. Ezt a testületet 1956 novembere és 1957 júniusa között Ideiglenes Intéző Bizottságnak (IIB) nevezték. Döntési jogköre volt elvi és gyakorlati kérdésekben; kidolgozta a párt politikai álláspontját és - foként a kezdeti időszakban - napi ügyeket is intézett. Az Ideiglenes Intéző Bizottság első ülésén - 1956. november 11-én az Ideiglenes Központi Bizottság aznap hozott határozatainak végrehajtásával foglalkoztak. (Erre néhány dokumentumból lehet következtetni, erről az ülésről ugyanis nem maradt fenn jegyzőkönyv.) Az Ideiglenes Intéző Bizottság 32 ülést tartott. Az Országos Pártértekezlet megszüntette ideiglenes jellegét, a testület nevét (a hagyományoknak megfelelően) Politikai Bizottság-ra változtatta. A Politikai Bizottság (PB) féléves munkatervek alapján dolgozott. A PB fogadta el a központi vezető szervek (KB, PB, Titkárság) féléves munkatervét, ezt megküldte a KB tagoknak és a beérkezett észrevételeket „amennyiben azok célravezetőek voltak", figyelembe vették a véglegesítésnél. A munkaterveket megküldték - iránymutatásul - a területi pártszerveknek is. A PB tevékenysége egyrészt a KB üléseinek előkészítésére, illetve a határozatok végrehajtásának ellenőrzésére irányult, másrészt döntött a hatáskörébe tartozó pártügyekben, továbbá véleményezett, állást foglalt, irányelveket fogadott el minden lényeges kérdésben, beleértve az állami, gazdasági és kulturális életet; a társadalmi és tömegszervezetek tevékenységét, a nemzetközi kapcsolatokat és a káderkérdéseket. Tulajdonképpen nem történhetett semmi a PB tudta nélkül, illetve akarata ellenére. A testület az első időszakban hetenként - de szükség szerint 2-3 naponként - délután 5 órától ülésezett, mivel napközben az állami ügyek intézésével voltak elfoglalva. 1957. október 22-én határozták el, hogy az üléseket délelőtt 10 órakor kezdik „az addigi gyakorlatot nem szabad folytatni, mert éjszaka, fáradtan nem lehet megfelelő döntéseket hozni". 1961. április 11-én döntöttek arról, hogy a PB üléseit kéthetente tartják, általában keddi napokon, délelőtt 10 órakor. Követelményként állították fel, hogy az ülés anyagát a megelőző hét csütörtökéig el kell juttatni a testület tagjaihoz, hogy kellőképpen felkészülhessenek az ülésre. A fő napirendekhez külső szervek vagy az apparátus készített írásos előterjesztést, a „különfélék" között tárgyalt kérdéseket leginkább szóban terjesztették elő. Kezdetben ragaszkodtak ahhoz, hogy az előterjesztés rövid és határozati javaslat jellegű legyen. Kádár János külön hangsúlyozta: „ rendeleteket nem szabad ide hozni, csak az elvi részét". Később egyre terjedelmesebb anyagok kerültek a PB elé. Amennyiben az előterjesztés nem felelt meg a PB által támasztott követelményeknek, levették a témát a napirendről és bizonyos idő után újra a testület elé terjesztették. A megtárgyalt kérdésekben hozott döntéseket határozat, állásfoglalás vagy irányelv formájában teljes szöveggel vagy szerkesztett anyagként eljuttatták a záradékban megjelöltekhez, a „Határozatok Tárá"-ba, s megjelentették a belső bizalmas tájékoztatóban vagy a sajtóban. Az így készült anyagok első része tartalmazza az előterjesztés főbb magállapításait is. A PB ülésein a tagokon és póttagokon kívül - a testület 1957. január 25-i döntése alapján - részt vett a Népszabadság szerkesztőbizottságának vezetője, továbbá - az 1957. március 5-i elhatározás szerint - a nem PB-tag KB titkár. Az egyes napirendek tárgyalásán a témától függően több-kevesebb meghívott vett részt: az illetékes, illetve érintett szervek, intézmények vezetői, a KB osztályvezetői, munkatársai. A Politikai Bizottság (1957. júliusától 1962. végéig) 261 ülést tartott. Ebből kilenc rendkívüli, és kilenc zárt ülés volt. További 15 alkalommal egy-egy napirend tárgyalásánál rendeltek el zárt ülést. Rendkívüli ülést akkor hívtak össze, ha nemzetközi, belpolitikai vagy személyi kérdésekben sürgős döntést kellett hozniuk és annak megvitatásával nem várhatták meg a terv szerinti ülés időpontját. A zárt üléseken személyi kérdéseket tárgyaltak, illetve a büntetőpolitikával, nemzetközi pártkapcsolatokkal foglalkoztak. Amennyiben rendkívüli ülés összehívására sem volt lehetőség, un. „repülőszavazást" (röpszavazást) tartottak. Ez esetben írásos javaslatot adtak közre, a PB-tagok névsorát tartalmazó listával, amelyen névaláírásukkal fejezték ki egyetértésüket. Esetenként megjegyzést is fűztek a javaslatokhoz. 1957. és 1962. között 57 alkalommal döntött a PB röpszavazás útján, főként a hatáskörbe tartozó személyeket érintő kérdésekben (kinevezés, felmentés, külföldi utazás, kitüntetés), illetve különböző delegációk ügyében. A PB üléseiről is készültek szó szerinti jegyzőkönyvek, kivéve a zárt üléseket, amelyekről - két PB-tag által készített szerkesztett jegyzőkönyvek vannak. A PB ülések után a KB titkárok felváltva tájékoztatták a KB osztályvezetőit azokról az állásfoglalásokról, „amelyekről tudniuk kellett". Rendszeresen szerepelt az üléseken a PB-tagok bejelentése a két ülés között végrehajtott, illetve a következő időszakra tervezett egyéni programjukról. A PB-tag nyilvános szereplésére ugyanis csak a testület jóváhagyásával kerülhetett sor, beleértve az előadás tartását és cikk írását is. Külön napirendi pontban tárgyalták a PB-tagok negyedéves - esetenként havi - látogatási programját és szabadságának ütemtervét. A PB-tagok saját tevékenységükről adott tájékoztatását a testület „tudomásul vette", „elfogadta", esetenként megjegyzést fűzött hozzá, ami a munkamódszerrel kapcsolatban a jövőben érvényesítendő tartalommal bírt. Néhány esetben a PB napirend nélkül, kötetlen beszélgetésre is összeült, foként a párt munkastílusáról, a testület tevékenységének javításáról cseréltek ilyenkor véleményt. A PB-tagjai hétvégeken és ünnepnapokon ügyeletet tartottak, viszont heti fél napra mentesültek a hivatali munkavégzés alól. A PB-tagoknak egy hónap szabadság járt, és ezen kívül más időben kivehető egyszeri vagy többszöri alkalommal egy vagy két hét pihenő. (A testület egyébként ellenőrizte a szabadidő kivételét.) Rendszeresen vizsgálták egészségi állapotukat : a Kútvölgyi Kórház időnként jelentést adott a PB-tagok egészségi állapotáról. Az Ideiglenes Intéző Bizottságnak kezdetben nyolc, 1957. február 26-tól tíz tagja volt. Az Országos Pártértekezlet után a KB tizenegy rendes, és két póttagot választott a Politikai Bizottságba. 1959. december 5-én tizenkét PB-tagot