Németh Jánosné: Az MSZMP központi vezető szervei üléseinek napirendi jegyzékei I. 1956–1962 (A Magyar Országos Levéltár segédletei, I/1. Budapest, 1995)
ISMERTETŐ (AZON BIZOTTSÁGOK, MUNKAKÖZÖSSÉGEK MŰKÖDÉSÉRŐL, AMELYNEK NAPIRENDI JEGYZÉKÉT NEM KÖZÖLJÜK)
RÉGI PÁRTTAGOK BIZOTTSÁGA 1957. április 19-én hozott a Titkárság határozatot a régi párttagok tagságát igazoló bizottság felállítására. Elnöke Földes László lett, tagjai pedig Fehér László és Orosz Nándor. A Régi Párttagok Ügyeivel Foglalkozó Bizottság létrehozására 1957. október 18-án került sor. E bizottságnak az volt a feladata, hogy segítse a régi munkásmozgalmi személyiségek elhelyezkedését a társadalmi és állami életben. 1957. december 20-án a Titkárság döntése alapján a két bizottságot összevonták Régi Párttagok Bizottsága (RPB) néven. Elnöke: Kiss Károly (KB titkár) lett, titkára: Bárd András, tagjai pedig: Andrásfi Gyula, Andréka Károly, Fehér László, Harustyák József, Orosz Nándor, Papp Lajos, Sebes Sándor és Szerényi Sándor. A bizottság tevékenysége három területet ölelt fel: - az 1945 előtti párttagság igazolása, - rendkívüli nyugdíjak megállapítása, - segítségnyújtás a régi párttagok egyéni problémáinak megoldásához (munka, lakás, egészségügyi ellátás.) A Régi Párttagok Bizottságának apparátusában pártalkalmazottként Bárd András, Fehér László, Andréka Károly, Kurimszky Sándor dolgozott, továbbá társadalmi munkatársak tevékenykedtek. A bizottság ülésein megtárgyalta a benyújtott kérelmeket, kialakította javaslatát és döntésre a Politikai Bizottság elé terjesztette. 1960. január 12-én a KB a következő összetételben választotta újjá: vezetője Kiss Károly lett, tagjai pedig Bárd András, Harustyák József, Huber Lajos, Olt Károly, Orosz Nándor, Papp Lajos, Polyák János és Szerényi Sándor. A régi párttagság igazolását befejezve - a KB 1961. szeptember 12-i határozata alapján - a bizottság megszűnt. (Ezt követően a PTO feladatkörébe tartozott a régi párttagok ügyeinek intézése.) ELMÉLETI MUNKAKÖZÖSSÉGEK Az Ideiglenes Intéző Bizottság 1957. június 5-én - a pártoktatási év feldadatainak tárgyalása során - határozta el az elméleti munkaközösségek létrehozását - az aktuális elméleti kérdések kidolgozása céljából. A határozat szerint „Az elméleti munkaközösségekben a KB tagjai, vezető állami és tömegszervezeti funkcionáriusok, a munkásmozgalom régi harcosai és a párt ideológiai szakemberei vesznek részt. Az elméleti munkaközösségek a résztvevők továbbképzését is szolgálják. A munkaközösségek által kidolgozott témákat a munkaközösség tagjai előadások formájában ismertessék a párt tagságával. Elméleti munkaközösségeket a következő témakörökből kell szervezni: filozófia, közgazdaságtan, agrárkérdések, magyar munkásmozgalom története, nemzetközi kérdések." Az 1957. júniusi Országos Pártértekezlet határozata is megerősítette ezt, s feladatukká tette, hogy a mindennapi életben felmerült elméleti kérdéseket vizsgálják és tisztázzák. A PB 1957. október 9-én elfogadta az elméleti munkaközösségek vezetőire tett javaslatokat, és döntött arról is, hogy a fentieken kívül kultúrpolitikai munkaközösséget is létre kell hozni. Ennek megfelelően alakult meg: - az Agrárpolitikai Elméleti Munkaközösség Vezetője: Fehér Lajos Titkára: Csizmadia Ernő; - a Filozófiai Elméleti Munkaközösség Vezetője: Szigeti József Titkára: Wirth Ádám; - a Közgazdasági Elméleti Munkaközösség Vezetője: Fock Jenő Titkára: Molnár Endre; - a Kultúrpolitikai Munkaközösség: Vezetője: Aczél György Titkára: Nagy László; - a Nemzetközi kérdések Elméleti Munkaközösség Vezetője: Horváth Imre Titkára: Szántó György.
