Németh Jánosné: Az MSZMP központi vezető szervei üléseinek napirendi jegyzékei I. 1956–1962 (A Magyar Országos Levéltár segédletei, I/1. Budapest, 1995)
NAPIRENDI JEGYZÉKEK
(288. f. 28/1962/1. ő. e.) Január 29. 1. Javaslat a babtermesztés szervezésére Szabolcs-Szatmár megyében. 2. Javaslat a Szabolcs-Szatmár megyei burgonyatermelés és felvásárlás helyzetéről. Február 12. 1. Előterjesztés egyes földhasználati kérdésekről. 2. Előterjesztés a tsz-ek működésére vonatkozó egyes rendelkezések módosításáról. Február 21. 1. Jelentés egyes PB határozatok végrehajtásáról. 2. A zöldség- és gyümölcsfelvásárlás terve és felkészülés a végrehajtásra. Március 5. 1. Jelentés a szőlőtermelés problémáiról. 2. A borfelvásárlás részarányának növelése érdekében teendő intézkedések, valamint az 1962/63. évi szerződéses rendszer. (288. f. 28/1962/2. ő. e.) Március 17. 1. A mezőgazdaság feladatai az ötéves és távlati tervekben. 2. Jelentés a II. ötéves terv mezőgazdasági előirányzatainak megyei tárgyalásairól. Május 14. 1. A szarvasmarhatenyésztés helyzete és javaslat a fejlesztés érdekében szükséges intézkedésekre. 2. Jelentés az egyszerűbb mezőgazdasági tsz-ek helyzetéről. 3. Jelentés a keveréktakarmány-gyártás helyzetéről. 4. Javaslat a többéves áruértékesítési szerződések rendszerére. 5. A mezőgazdasági tervezési rendszer továbbfejlesztése. 6. Az állatállomány teleltetésének helyzete. Augusztus 6. 1. A tsz-ek 1963. évi állami támogatásának rendszere. 2. Az új termelőszövetkezeti törvény előkészítésével kapcsolatos vitás kérdések eldöntése. ÁLLAMGAZDASÁGI BIZOTTSÁG A Politikai Bizottság 1957. december 24-i ülésén, a magyar-szovjet gazdasági tárgyalásokról szóló beszámoló kapcsán merült fel, hogy a gazdasági élet irányításán javítani kell, s a kormány Gazdasági Bizottságán és a párt Államgazdasági Osztályán túl egy „pártdirektóriumot" kell létrehozni - Fock Jenő, Friss István és Apró Antal részvételével amely a gazdasági élet operatív irányítását is kézbeveszi. Ennek alapján a PB ülés határozati jegyzőkönyvében a következőket rögzítették: „A gazdasági élet operatív irányításának jobb megoldása érdekében a Politikai Bizottság meggondolandónak tartja gazdasági direktórium létrehozását, amelynek tagjai: Fock Jenő, Apró Antal és Friss István lennének. E gazdasági direktórium a Politikai Bizottság kiegészítő szerveként működne és minden PB ülés elején rövid beszámolót tartana a népgazdaság aktuális kérdéseiről..." Ezt követően a PB 1957. december 28-i ülésén - az 1958. évi népgazdasági terv helyzetéről szóló előterjesztés vitájában - ismét szóba került ez a kérdés és a következő határozat született: „A Politikai Bizottság szükségesnek tartja, hogy a gazdasági élet pártirányításának és a népgazdaság egyes területei munkájának koordinálása céljából operatív gazdasági pártbizottságot hozzanak létre, melynek vezetője Fock Jenő elvtárs, tagjai: Apró Antal és Friss István elvtársak legyenek. A bizottság munkájába szükség szerint más területeken dolgozó elvtársakat is be lehet vonni. A gazdasági pártbizottságnak rendszeresen tájékoztatnia kell a Politikai Bizottságot a népgazdaság területén mutatkozó egyes problémákról." Nem lehet pontosan megállapítani, hogy ez az ún. „Hármas Bizottság" mikor kezdte a fentieknek megfelelő tevékenységét. Az általunk ismert legkorábbi kapcsolódó dokumentum 1958. január 20-án kelt, amely „A Hármas Bizottság tájékoztatója a Politikai Bizottságnak az 1958. évi népgazdasági tervről" címet viseli. A Hármas Bizottság 1958-ban rendszeresen tartott üléseket, megvitatta a legkülönfélébb témákban készült előterjesztéseket, mielőtt azt a Gazdasági Bizottság elé vitte volna, valamint tájékoztatókat készített a PB számára a gazdasági helyzetről. Az ülések vitájáról nem maradt fenn jegyzőkönyv, de az iratokból megállapítható, hogy az üléseken milyen kérdésekkel foglalkozott 1958-ban. Az 1959. évi tevékenységét dokumentumok hiányában nem sikerült felderíteni. 1 A Gazdasági Bizottságot 1956. november 21-ei keltezésű 10 012/1956. sz. határozatával hívta életre a kormány. Kezdetben három tagja volt: Apró Antal, Kossá István és Rónai Sándor. A GB a kormánytól nyert felhatalmazás alapján szervezte meg működését és általában hetenként tartott ülésein előkészítette a Kormány gazdasági jellegű döntéseit, amennyiben az nem került kormány elé, GB-határozatként, ill. a kormány elnökhelyettesének aláírásával, kormányhatározatként tette közzé. A bizottság később kibővült. 1956 decemberétől a fentieken kívül tagja volt Antos István, Friss István, Kiss Árpád, Nágai Lajos és Fock Jenő is. (MOL 288. f. 23/1957/3. ő. e.)
