Németh Jánosné: Az MSZMP központi vezető szervei üléseinek napirendi jegyzékei I. 1956–1962 (A Magyar Országos Levéltár segédletei, I/1. Budapest, 1995)

NAPIRENDI JEGYZÉKEK

KONGRESSZUSOK - PÁRTÉRTEKEZLETEK Az MSZMP szervezeti szabályzatai a párt legfelsőbb szerveként a KONGRESSZUST jelölték meg, amelynek mindenkori feladata a párt politikájának meghatározása volt. A kongresszus megvitatta és elbírálta a párt központi szerveinek beszámolóját; módosította illetve jóváhagyta a párt programját, szervezeti szabályzatát; meghatározta a párt általános irányvonalát és kijelölte az adott időszak legfontosabb feladatait. Megválasztotta a Központi Bizottság tagjait és póttagjait, a Központi Revíziós Bizottságot és a Központi Ellenőrző Bizottságot. Döntött az eléje terjesztett javaslatok, beadványok, fellebbezések tárgyában. A kongresszust a KB hívta össze - a szervezeti szabályzatban foglaltaknak megfelelően - kezdetben három-, 1962-től négy-, 1970-től ötévenként. A kongresszus küldötteit a budapesti és a megyei pártértekezleteken választották meg. A KB a tagság létszámának megfelelően állapította meg a szavazati és a tanácskozási jogú küldöttek számát. A kongreszszusokra a küldötteken kívül meghívták a Minisztertanács tagjait, az államminisztereket, több országos főhatóság vezetőjét, a tömegszervezetek, tömegmozgalmak vezetőit, a munkásmozgalom veteránjait, pártonkívüli szocialista brigádtagokat, tsz-elnököket, művészeket, tudósokat is. A kongresszus időszakában a párt vezető testületei munkájának középpontjában a kongresszus tartalmi, szervezeti, személyi és technikai előkészítése állt. E munka irányítására és elvégzésére bizottságokat és albizottságokat hoztak létre. A kongresszusi dokumentumokat a pártszervezetek taggyűléseken megvitatták, továbbá véleményezte a Hazafias Népfront, a SZOT, az Országos Szövetkezeti Tanács, az MTA Elnöksége, a Magyar Nők Országos Tanácsa és a KISZ is. A kongresszus mindenkor maga választotta meg elnökségét, munkabizottságait és ügyrendjét. A KB két kongresszus között ORSZÁGOS PÁRTÉRTEKEZLETET (konferenciát) hívhatott össze. Az MSZMP időszakában erre két alkalommal - 1957-ben és 1988-ban került sor. Az MSZMP 1957 júniusában a párt helyzetének és feladatainak megtárgyalása, a pártmunka új tapasztalatainak megvitatása, a párt vezető szerveinek megerősítése, ideiglenes jellegének megszüntetése, véglegesítése céljából hívta össze az országos pártértekezletet; 1959-ben és 1962-ben pedig kongresszust tartott. NAPIRENDI JEGYZÉK 1957. június 27-29. (288. f. 3/1-3. ő. e.) ORSZÁGOS PÁRTÉRTEKEZLET 1. Az Ideiglenes Központi Bizottság beszámolója a politikai helyzetről és a párt feladatairól. 2. Az MSZMP szervezeti szabályzatának tervezete. 3. Szervezeti kérdések (a KB és a Központi Revíziós Bizottság megválasztása.) 1959. november 30—december 5. (288. f M 8. Csak magnószalagon) VII. KONGRESSZUS 1. A Központi Bizottság beszámolója és a párt feladatai. 2. Irányelvek a gazdasági feladatok megoldásához és a második ötéves terv elkészítéséhez. 3. A párt szervezeti szabályzatának módosítása. 4. A Központi Revíziós Bizottság beszámolója. 5. A Fellebbviteli Bizottság jelentése. 6. A KB és a Központi Revíziós Bizottság megválasztása. 1962. november 20-24. (288. f. 3/4-14. ő. e.) VIII. KONGRESSZUS 1. A Központi Bizottság beszámolója. 2. A Központi Revíziós Bizottság jelentése. 3. A Fellebbviteli Bizottság jelentése. 4. Az MSZMP központi szerveinek (KB, KRB, KEB) megválasztása.