Németh Jánosné: Az MSZMP központi vezető szervei üléseinek napirendi jegyzékei I. 1956–1962 (A Magyar Országos Levéltár segédletei, I/1. Budapest, 1995)

NAPIRENDI JEGYZÉKEK

TITKÁRSÁG A Központi Bizottság 1957. február 26-i ülésén határozta el a pártszervezetek központi irányításának erősítésére, s a párt belső életére vonatkozó határozatok végrehajtása és az operatív feladatok ellátása érdekében a Központi Bizottság Titkárságának létrehozását. A Titkárság feladata volt a központi vezető szervek üléseinek előkészítése, a KB és a PB határozatai végrehajtásának ellenőrzése, a legfontosabb párt- és állami határozatok, politikai események visszhangjának rendszeres és gyors értékelése; a párt központi értekezleteinek megtervezése és előkészítésének ellenőrzése, valamint a hatáskörébe tartozó káderek ügyeinek intézése. A Központi Bizottság öt titkára alkotta a Titkárságot, akik a központi és a megyei apparátust egyaránt kézben tartották. A Titkárság belső munkamegosztását a PB hagyta jóvá. A KB titkárok meghatározott munkaterületeket (osztályokat) felügyeltek és a területi pártszerveket is felosztották egymás között, akikkel konzultáltak pártügyekben, indokolt esetekben közvetlen segítséget nyújtottak a pártbizottságoknak, rendszeresen részt vettek adott terület pártrendezvényein. Az IIB 1957. március 5-i határozata alapján: Kádár Jánoshoz a KB elnökéhez (az Országos Pártértekezlet után első titkárához) tartozott a Központi Bizottság Irodája. Fock Jenő KB-titkárhoz tartozott az Államgazdasági-, az Ipari- és Közlekedési, valamint a Mezőgazdasági Osztály Kállai Gyula f KB-titkár felügyelte az Agitációs és Propaganda Osztályt, a Tudományos és Kulturális Osztályt, valamint a Népszabadság Szerkesztőségét. Kiss Károly KB-titkár (már 1956. novemberétől, mint a KB titkára tevékenykedett, az ülések előkészítése, az adminisztráció és a szervezés irányítása volt a feladata eddig) a Káder Osztály, a Külügyi Osztály, a Központi Ellenőrző Bizottság és a Párttörténeti Intézet munkájával foglalkozott. Marosán György KB-titkárként felügyelte a Párt- és Tömegszervezetek Osztályát, a Pártgazdasági Osztályt és az Adminisztratív Osztályt. (Az IIB 1957. április 23-i döntése alapján ő lett a Budapesti Intéző Bizottság titkára is. Ezért 1957. június 13-tól a PTO Kádár Jánoshoz, a PGO pedig Fock Jenőhöz került.) 1957. május 24-én felosztották a megyei intézőbizottságokat is a Titkárság tagjai között. Ennek megfelelően: Kádár János Nógrád, Pest és Heves megye, Kiss Károly Zala, Vas, Somogy, Tolna és Szolnok megye, Marosán György Baranya, Bács és Békés megye, Fock Jenő Veszprém, Győr, Komárom, Fejér és Borsod megye, Kállai Gyula Hajdú, Szabolcs és Csongrád megye intézőbizottságával konzultált pártügyekben és elsősorban ott vett részt pártrendezvényeken. Az Országos Pártértekezlet ebben az összetételben erősítette meg a Titkárságot és az 1959-es pártkongresszusig nem történt változás. A VII. Kongresszuson megválasztott Központi Bizottság 1959. december 5-én 1 fővel felemelte a Titkárság létszámát és egy személycserére is sor került. A mezőgazdasági terület fontosságát hangsúlyozva új titkárként megválasztották Fehér Lajost. Á kormányzati munka megerősítése érdekében Kállai Gyulát miniszterelnökhelyettesnek javasolták, helyette KB-titkárnak Szirmai Istvánt választották. A Politikai Bizottság 1959. december 22-én jóváhagyta a Titkárság belső munkamegosztását a következők szerint: Kádár János a KB első titkára a külön megbízatás alól mentesítve lett. Marosán Györgyhöz, a KB első titárának állandó helyetteséhez tartozott a Párt- és Tömegszervezetek Osztálya, az Adminisztratív Osztály, a KB-Iroda, a KB Apparátusi Pártbizottság, továbbá Budapest, Nógrád és Pest megye. Fehér Lajoshoz, a KB titkárához tartozott a Mezőgazdasági Osztály, a Pártgazdasági Osztály és vezette a KB mellett működő Mezőgazdasági Bizottságot; továbbá hozzá tartozott Heves, Hajdú, Szabolcs, Szolnok és Békés megye.