Németh Jánosné: Az MSZMP központi vezető szervei üléseinek napirendi jegyzékei I. 1956–1962 (A Magyar Országos Levéltár segédletei, I/1. Budapest, 1995)

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI VEZETŐ SZERVEINEK RÖVID SZERVEZETTÖRTÉNETE

- Államgazdasági Osztály / Gazdaságpolitikai Osztály (GPO) / Gazdaság- és Szociálpolitikai Osztály (GSZO) (19S6. november 17 - 1966. december 3 - 1988. november 22 - 1989. október 7.) - Külügyi Osztály (KÜO) / Nemzetközi Pártkapcsolatok Osztálya (NPO) (1956. november 17 - 1988. november 22 1989. október 7.) - Káder Osztály (1957. február 5 - 1957. december 3.) - Falusi / Mezőgazdasági Osztály (1956. november 17. - 1957. február - 1963. december 3.) - Párt- és Tömegszervezetek Osztálya (PTO) / Pártpolitikai Osztály (PPO) ( 1956. november 14 - 1988. november 22 - 1989. október 7.) - Pártgazdasági és Ügykezelési Osztály (PGO) / Gazdálkodási Osztály ( 1956. november 14 - 1988. november 22 1989. október 7.) - Tudományos és Kulturális Osztály (TKO) (1957. február 6 - 1963. december 5.) - Tudományos és Közoktatási Osztály (1963. december 5 - 1966. december 3.) - Kulturális Osztály (1963. december 5 - 1966. december 3.) - Tudományos, Közoktatási és Kulturális Osztály (TKKO) (1966. december 3 - 1988. november 22.) - Ipari és Közlekedési Osztály (DCO) (1956. december 19 - 1963. december 5.) - Építési és Közlekedési Osztály (1963. december 5 - 1966. december 3.) - Ipari Osztály (1963. december 5 - 1966. december 3.) - Területi Gazdaságfejlesztési Osztály (1973. június 27 - 1975. május 15.) - Ipari, Mezőgazdasági és Közlekedési Osztály (1975. május 15 - 1980. december 15.) PÁRTINTÉZMÉNYEK - Az MSZMP KB Párttörténeti Intézete (1956 - 1989.) (Az MDP időszakában is működött. Az MSZMP megszűnése után az MSZP intézeteként működött tovább: Politikatörténeti Intézet néven.) - Az MSZMP KB Pártfőiskolája /Politikai Főiskolája (1956 - 1967. május 9 - 1989.) (Az MDP időszakában is működött. 1989-ben megszűnt.) - Az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete (1966. május 10 - 1989.) (1989-ben változó profillal az MTA hatáskörébe került.) 3. AZ MSZMP KÖZPONTI SZER VEINEK ELHEL YEZÉSE Az MSZMP központi szervei a kezdeti időszakban az Országházban üléseztek, majd a Nádor u. 28-ban, 1957. április 2-től pedig az MDP volt központi pártszékházában, az Akadémia u. 17. sz. épület I. emeleti vagy földszinti tanácstermében tartották az üléseket. A központi pártapparátus, a Társadalmi Szemle és a Pártélet szerkesztősége, a központi irattár, valamint a KISZ központi szervei és apparátusa elhelyezésére folyamatosan használatba vették az MDP volt székházait: az Akadémia u. 13., az Árpád u. 6., 10. és 12. sz. épületeket is. Ez az elhelyezési mód nem volt megfelelő, ezért 1960 júniusában a PB az MSZMP és a KISZ új székházának felépítéséről döntött. 1961 áprilisában az építkezés kezdetének elhalasztásáról határoztak, végül 1961 októberében úgy döntöttek, hogy beruházás nélkül, a BM és a párt épületcseréjével oldják meg a megfelelő elhelyezés problémáját. 1961. december közepén a párt és a KISZ központi szervei és apparátusa a BM Jászai Mari téri épületébe költöztek. (Ez az épület maradt a párt központi székháza 1989-ig.) Az épületet fegyveresek őrizték, belépni meghatározott rendszer szerint kiadott igazolványokkal, illetve engedéllyel lehetett. A pártintézmények a korábbi helyükön működtek tovább: a Párttörténeti Intézet az V, Alkotmány u. 2., a Pártfőiskola a XIV., Ajtósi Dürer sor 19/21. sz. épületben. A Társadalomtudományi Intézet a VI., Benczúr u. 33. alatt nyert elhelyezést. 4, A PART KÖZPONTI SZERVEINEK KAPCSOLATAI A választott testületek munkaszervezete a függetlenített központi apparátus volt, amelynek feladatai közé tartozott a pártszervek döntéseinek előkészítése, a végrehajtás megszervezésének és ellenőrzésének segítése. A testületi előterjesztéseket, személyi javaslatokat - a különböző állami, gazdasági, szakmai és tudományos intézetek tapasztalatainak, javaslatainak felhasználásával - jórészt a KB osztályai készítették. Az előterjesztéseit az osztályvezető írta alá és az illetékes titkár láttamozta. A külső szervek előterjesztéseit a KB osztályai véleményezték, amit feljegyzés formájában csatoltak az anyaghoz. A napirendi jegyzékekből is kitűnik, hogy a párt vezető testületei az általános politikai irányelveknek a különböző területeken dolgozó párttagok révén történő érvényesítésén túl, az államhatalmi és államigazgatási, a gazdasági és társadalmi szervek és intézmények, valamint a tömegszervezetek munkájával közvetlenül is foglalkoztak. Meghatározták tevékenységük tartalmát és módját, a káderhatásköri lista alapján döntöttek a vezetők személyéről is, kézben tartották a káderek „mozgatását", s rendszeresen értékelték munkájukat. A törvényhozás és az államigazgatás is gyakorlatilag a párttestület előzetes állásfoglalása, jóváhagyása alapján működött. A vezető testületek üléseinek közvetlen előkészítése, a jegyzőkönyvek készítése, a határozatok, információk kiküldése, az osztályok munkatervi .javaslatainak összegyűjtése és a Titkárság elé terjesztése, az irattározás és az