Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)

TÉRFOGATMÉRTÉKEK

Dél-Magyarország Sajnos, nincs adatom. Horvát-szlavón terület Zágráb: dívott 1608-ban, 1610-ben.

97 Több adatom nincs. A summázás előtt természetesen figyelmeztetnem kell az adattartomány kor- és területi hiányosságára, ez a szemle csak részben reprezentálhatja a valódi helyzetet. És figyelmeztetnem kell a kepe (ld. 4.18) és a kereszt (ld. 4.19) rokon szerepére is. A tájak summája. Felvidék: 1560—1699. évkörben 15—60 kéve között 18 kévenagyság, gyakori a 26 kéve (42%) és a 30 kéve (28%). — Dunántúl: 1 adat 1673. évkörben 32 kéve. — Duna—Tisza köze: 1548—1670. évkörben 14—40 kéve között 8 kévenagyság, gyakori a 30 kéve (54%) és a 28 kéve (28%). — Erdély— Partium: 1561—1791. évkörben 16—32 kéve között 9 kévenagyság, gyakori a 25 kéve (38%) és a 32 kéve (20%). Dél-Magyarországra, a Horvát-szlavón területre nincsadat. E hiányok figyelembevételével pedig az országos összesítő tétel: 1 kalangya=20 kévenagyság, 13—40 kéve szélső, 25—32 kéve középértékkel, a gyakoriság fogyó rendjében: 30 kéve (33%), 26 (31%), 32 (11%), 28 (7%), 25 (5%), 20, 22 (2%), 16, 33, 40 (1,7%), 18 (1,5%), 15 (1,2%), 36 (1,0%), 27 (0,7%) 13, 14, 34, 36, 42, 44 kéve (0,2%). 4.15 KARÓ A történeti-etimológiai szótár szerint ótörök jövevényszó, mint hegyezett, vékony farúd, 1395-ből ismeri elsőnek. Sokféle alkalmazása között a szénacsinálás eszköze is volt. A csapadékosabb vidékeken alkalmazták a széna szárítására. Legegyszerűbb formája az ösztörű: lecsonkolt ágaskaró; fejlettebb a nyárs: vastagabb pózna, szabályos közökbe fúrt lyukaiba keresztpálcát dugtak; legfejlettebb a szárítóállvány : három hosszabb rudat gúlába állítva keresztkarókkal összekötötték.

98 Mivel mindegyikre egyenként kb. azonos mennyiség fér, mindegyik alkalmas arra, hogy mérték legyen. Nekem csak egy adatom van e mivoltára, valószínűleg az első változatra vonatkozik. Marosszéken 1668-ban egy osztálynál harmadfél stb. „karó" szénát számítottak.

99 4.16 KÁRTYA Közismert a játékkártya jelentése, amelyet a történeti-etimológiai szótár a kártya első jelentésének ismer, a vastagabb papírdarab=karton jelentésből fakad, hozzánk valószínűleg latin vagy olasz eredetből került. Mértékként is így alakult: vastagabb papírcsíkra tekerték fel a fonalakat, természetesen meghatározott meny26 Bogdán 401