Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)
SÚLYMÉRTÉKEK
mérték jelentéssel, mint ezt a történeti-etimológiai szótár megállapítja, magyarul elsőnek 1416-ból ismeri. Én 1404-ből ismerem. 13 Hóman, kutatásai alapján megállapítja, hogy a Szent István-féle, és a 11. sz.-i hazai pénzverés alapsúlya a Karoling font volt, de aztán a fontot (libra), mint a márka sokszorosát, a 13. sz.-i forrásaink nem ismerik. 14 A 14. sz.-ban terjed el, ekkor lesz belőle kereskedelmi mérték is, és 1404-ben már bizonyosan az. 15 Ettől kezdve a korszak végéig, nagyságrendje következtében, az egyik legtöbbet használt súlymértékünk. 5.5.2 Nagyságát általában nehéz meghatározni, végső fokon a pénz kiverési súlya alakítgatta. 16 Természetesen tovább alakult kereskedelmi mértékké válása során, még inkább változik az értéke aztán a táji, helyi súlyok kialakulása alkalmával. Más súly mértékektől eltérően azonban nincsen olyan más egységekre vonatkozó továbbélő viszonyszáma, amelyik elvi nagyságát megmutatná. 17 Nehezíti a helyzetet még az a körülmény is, hogy a fentiekkel ellentétben egyes esetekben mégis alapsúly lett, de ez az adat nem általánosítható. Nagyságát tehát a szemle mutatja meg, vonatkozó értékeit a fejezetrész összefoglalóból ismerjük meg (ld. 5.5.25). — Vegyük sorra alegységeit. 5.5.3 Bánya. A bécsi súly és a bánya súly átszámítási táblázatát készítették el, 100 mázsáig terjedően, Rózsahegyen (Liptó) 1727-ben, s ennek alapelvéül jegyezték meg, hogy 29 4 / 15 bécsi lat tesz 1 bánya fontot, illetve ennek 32 latját, 18 ennek értékével: 1,643 81 dkg (ld. 5.11.3) ez 0,5131 kg. Maróthi azonban 1743ban (majd 1783-ban) azt írja, hogy a bánya font az 28 bécsi lat, illetve 8 vagy 145 bánya font tesz 7 vagy 128 bécsi fontot, 19 vagyis 1 bánya=0,875 bécsi font, annak értékével: 0,561 12, illetve 0,5600 kg (ld.5.54), 0,49,illetve 0,4911 kg lenne. Tehát kisebb az előzőnél. Mivel azonban a bányában mégiscsak jobban ismerték a két mérték viszonyát, mint Maróthi, azt fogadom el. így a tétel: 1 bányafont=32 bányalat = 29 4 / 15 bécsi lat=0,5131 kg. Területi mérték. 5.5.4 Bécsi. Első hazai említését a bazini (Pozsony) malom szolgáltatásával kapcsolatban 1345-ből ismerem. 20 A 16. sz. végéig dívó nagyságát, tárgyi emlék alapján Schalk állapította meg: 0,5558 kg. 21 A 16. sz.-ból ismerjük a viszonyszámát is: 32 bécsi lat. 22 S ez maradt az egész korszakban. A nyugati részekről a kereskedelem terjesztette tovább, s a 16. sz.-ban már általánosan ismert mérték, az 1577. évi debreceni számtankönyv, németnek nevezve, már ilyenként ismerteti. 23 A 16. sz. végén, a 17. sz. elején igazították a nagyságát, s mint Hóman megállapította 0,561 22 kg lett. 24 És Hóman az 1715. évi mértéktörvénynek a budairól a pozsonyira váltó rendelkezését úgy magyarázza, hogy evvel a magyar budai súly helyett a pozsonyi révén a bécsi súly — így font — országos használatát rendelték, 25 vagyis feltételezi, hogy a két súly azonos nagyságú. De ez csak közelítőleg igaz, mert a pozsonyi font kisebb volt: 0,5580kg, csak 1807-ben lett a bécsivel azonos (ld. 5.5.15). A gyakorlatban azonban a kereskedelem révén a bécsi súly
