Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)

SÚLYMÉRTÉKEK

latos nagyságával (ld. 5.5.4) ez a font 28 latos lett,

1 vagyis azonos a régi bécsi gyógyszertári fonttal (ld. 5.5.42), mintha arra utalna, hogy még gyógyszernek tekintették. Természetesen bécsi latról van szó, ennek értékével: 1,75 dkg (ld. 5.11.3), 0,49 kg ez a font. E nagyság a metrikus rendszerig marad, Bleibtreu 1861ben,

2 Noback 1879-ben

3 ugyanezt az értéket adják. így a tétel: 1 csokoládémérték/font = 28 bécsi lat=0,49 kg. 5.3 DRÁM Török mérték, de Hinz nem ismeri. A 17. sz.-ban és a 18. sz. elején Erdélyben éltek vele, de nem lett közkeletű. Megtartottam ott dívó nevét. Az 1714. évi erdélyi vectigál állapította meg a nagyságát: 100 drám az 18 bécsi, illetve 22V

2

: erdélyi lat volt,

4 vagyis 1 drám=0,18 bécsi, illetve 0,225 erdélyi lat, ezek értékével 1,75, illetve 1,40 dkg (ld. 5.11.3, 5.11.5) a tétel: 1 drám = 0,18 bécsi lat = 0,225 erdélyi lat = 0,315 dkg. Területi mérték, a vonatkozó súlymértékrendszer tagja (ld. 2.26.3). 5.4 FERTŐN A történeti-etimológiai szótár szerint a negyedrészt jelentő latin fertő átvétele, elsőnek 1498-ból ismeri. Hóman szerint a németektől vettük át ezt az egységet, mint negyedmárkát (budait), és 61,384 44 g nagyságot állapított meg.

5 Tehát pénzsúly volt. Ilyenként ismert már 1222-ben Erdélyből,

6 1540-ben Brassóban viszont már kereskedelmi mérték, 4 lat nagyságban,

7 de nem lehet megállapítani, milyen lat ez. Az 1577. évi debreceni számtankönyv Vs f°

nt

' illetve 96 nehezék nagyságot ad,

8 ez budai súly, így a font értékével: 0,4911 kg (ld. 5.5.5),6,1388dkg, tehát az előbbi nagyság. Találkozunk vele Bajom és Somlyó (Bihar) 1594. évi leltárában, mint fűszer mértékkel,

9 egy 1644. évi ágyújegyzékben, itt a golyó mértéke.

10 Aztán már nem. Hóman szerint 1686-ig dívott.

11 Ugyancsak az őtőle tudjuk, hogy a 14. sz. elejétől a 16. sz. közepéig változott a súlya, mert változott a font súlya, az ott közölt adatok szerint (ld. 5.5.5) a változatlan viszonyszámmal 7,6388 dkg volt. így a tétel: 1 fertőn, budai=4 budai lat=a 13. sz.-ig 6,1384 dkg, a 14. sz. elejétől a 16. sz. közepéig 7,6388 dkg, a 16. sz. közepétől 1686-ig 6,1384 dkg. Általános mérték, a vonatkozó súlymértékrendszer tagja (ld. 2.26.3). 5.5 FONT 5.5.1 Általában. A római libra=font

12 európai továbbélésekor a szintén latin pondus = súly név alakul e jelentéssel német nyelvterületen phunt, pfund formára, s ez kerül hozzánk bajor-osztrák közvetítéssel funt alakban, pénzegység, súly,