Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)

TÉRFOGATMÉRTÉKEK

Falazótégláról van szó, s a falazástechnika — érthetően — megkövetelte, hogy a tégla egyforma legyen, vagyis meg kellett állapítani a pontos nagyságát, így a mértékét. S azt is a falazástechnika — a kötés — kívánta meg, hogy a tégla szélessége felezze a hosszúságot. A vastagságnál (magasságnál) már nem volt ilyen szoros követelmény, a súly, az egy kézzel foghatóság alakította ki a gyakorlatban, hogy a vastagság valamivel több, mint a szélesség fele. A bécsi (osztrák) téglamértéket ismerjük a középkortól kezdve, s ez a téglamérték terjedt el nálunk is a 17. sz. után, elsősorban a kamarai építkezéseken keresztül. Ulbrich alapján ismertetem az adatokat, itt hivatkozom, összevontan.

400 Egy kivétel van, annak forrását majd ott közlöm. Az időpont a 17. sz.-tól kezdve a vonatkozó rendelkezés éve, utána közlöm magasság X szélesség Xhosszúság rendben előbb a bécsi hüvelykben, majd annak értékével: 2,634 cm

407 számított metrikus értéket. így a tétel: 1 bécsitéglamérték= 14—15. sz. 3x4x8 = 7,9x10,5x21,0 —16. sz. 2x6x12 = = 5,3X15,8X31,6 — 1682. 2

1

/

2

x5

1

/

4

Xll

1

/2 = 6,6X13,8 x 30,3 — 1715 . 2

2

/

3

X X5V

2

X 11 = 7,0x14,5x28,9 — 1780. bányaépítkezéseknél 2

1

/

2

x5

1

/

2

Xll

1

/

2

408 6,6X14,5X30,3 — 1787. 2V

2

X5V

3

Xl 1=6,6x13,8x28,9 — 1798. 2

1

i

z

+5

1

UX X11 =6,6X13,8X28,9 — 1808. 2

1

/

a

X5

1

/

a

Xll =6,6+ 14,5x28,9. 1871. a méterrendszer bevezetésekor, nagyméretű: 7,0x14,0x29,0, kisméretű: 7,0Xll,5X X24,0. Az adatsor önmagáért beszél. A 15. sz.-ig tömörebb, a 16. sz.-ban laposabb, a 17. sz.-tól arányosabb téglával falaztak. A szélességnek a hosszúság-felezése a 17. sz. végéig pontos, aztán kissé ingadozik, a vastagság a legstabilabb. Összességében pedig érvényesül az egy kézbe foghatóság, tarthatóság követelménye. Ha tételezni akarjuk, akkor a középkori adat után a 17. sz.-tól a gyakoriságot vehetjük figyelembe, s így írhatom a három adatot: 1 bécsi téglamérték =14—15. sz. 3x4x8 bécsi hüvelyk = 7,9x1.0,5X21,0cm = = 1,74 dm

3

, 16. sz. 2x6x12 bécsi hüvelyk = 5,3X 15,8x31,6 cm = 2,64 dm

3

, 17. sz. — 1871. 2

1

/

2

X5

1

/

2

Xll bécsi hüvelyk=6,6xl4,5x28,9cm=2,76dm

3

. 4.43 ÜVEGMÉRTÉK Egyetlen adatom van, de az alkalmazás általános gyakorlata alapján talán feltételezhető, hogy közelíti az általános helyzetet. A szentlukai (Somogy) üveghuta 1807—8. évi leltára Schoknak nevezi ezt a mértéket, de ez sajátos meghatározás, mert a sokk közkeletűen darabmérték (ld. 6.17), ez a Schok pedig egyértelműen térfogatmérték, bár inkább területmérték, mert a leltár a táblaüveg szélességét és hosszúságát adja csak meg, a vastagságát nem. A nagyság tehát: szélesség 26, hosszúság 41 bécsi hüvelyk,

409 ennek említett értékével (2,634 cm) számolva 68,48x107,99 cm, illetve 1066 bécsi négyszöghüvelyk, vagyis 0,7395 m

2

. Tudjuk még azt, hogy ez a táblát, így mértéket, még felezhették, negyedelhették.

410