Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)

ŰRMÉRTÉKEK

Bihari rendszer csak a híg mértéknél van, a 16. sz. közepétől a korszak végéig élt, területi jellegű. Budai rendszer mindkét fajtánál van, a 16. sz. végéig élt, a 15—16. sz.-ban országos, majd helyi jellegű, a 15. sz.-i lisztmérték rendszere is volt. Debreceni rendszer csak a száraz mértéknél volt, a 18. sz.-ig dívott, területi jellegű. Egri rendszer csak a híg mértéknél volt, a kiskereskedelmi a 17. sz. közepéig, a nagykereskedelmi a 18. sz. végétől 1874-ig dívott, területi jellegű. Erdélyi rendszer mindkét fajtánál van, a hígnál kis- és nagykereskedelmi, a 18. sz. közepétől 1874-ig élt, országos jellegű. Kassai rendszer mindkét fajtánál van, a hígnál kis- és nagykereskedelmi, ez a 18. sz. elején, a száraz annak végén elhal, területi jellegű. Nagyszombati rendszer szintén mindkét fajtánál van, a híg a 18. sz. elején, a száraz a 19. sz. elején hal el, helykörnyéki jellegű. Pesti rendszer csak a száraz mértéknél van, a 17. sz. végén alakul, 1874-ig élt, helyiből területi jellegű lett. Pozsonyi rendszer mindkét fajtánál van, a nagykereskedelmi a 16. sz. végéig élt, a kiskereskedelmi 1874-ig, ez utóbbi a 17. sz. közepétől országos jellegű. Soproni rendszer csak a híg mértéknél van, kis- és nagykereskedelmi, 1874-ig dívott, területi jellegű. Tokaj-hegyaljai rendszer csak a híg mértéknél van, kis- és nagykereskedelmi, az előbbi a 18. sz. végéig, az utóbbi 1874-ig dívott, borkereskedelmi rendszer. Váradi rendszer mindkét fajtánál volt, a hígnál kis- és nagykereskedelmi^ 17. sz. végén kihal, területi jellegű. Varasdi rendszer csak a száraz mértéknél volt, 1874-ig élt, területi jellegű. Zágrábi rendszer csak a híg mértéknél volt, 1874-ig dívott, területi jellegű. 3.4.10 Összegzés. Az 1000 esztendőnek űrmértékkészlete: 67 mérték 1184 alegységgel talán bőségesnek tűnik, de még akkor sem lenne az, ha a nem ismerteket is figyelembe vesszük, csak annyi, amennyi a kor emberének igényét kielégítette, s nem több, mint amennyit meg tudott alkotni. A néhány mértékből fejlődő készlet a 16. sz.-ig fokozatosan növekszik, differenciálódik, attól kezdve fokozatosan csökken, a 19. sz. elején 29 mértékkel finiselve a bécsi kényszerrendszer néhány mértékén átjut el 1874-ben a méterrendszer integráltságáig. A differenciáltság az északnyugati országrészre jellemző, délkeleten valamivel egyszerűbb a helyzet. Többségében bor- és gabonamértékek ezek, az egyéb tárgy sajátos mértékeket alakított. Mesterséges mértéktípus mindegyik, több alegység rendszert is alkotott. Űrmértékeink tehát szervesen kapcsolódnak hossz- és földmértékeinkhez, illetve mérésügyünk egészéhez, és ez másként nem is lehet.