Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)
ŰRMÉRTÉKEK
3.4.3 Metrikusan a készlet: 793 eset 472 nagyságban a 67 mértékre, így 1 nagyságra jut 0,14 mérték, illetve 1 mértékre jut 7,04 nagyság. Ebből 370 esetben (47%) azonos 79 nagyság (17%) a 67 mértéknél — így 1 nagyságra jut 0,84 mérték, 1 mértékre jut 1,17 nagyság — 423 esetben (53%) pedig egyedi 393 nagyság (83%) a 67 mértéknél — így 1 nagyságra jut 0,17 mérték, 1 mértékre jut 5,86 nagyság. A differenciáltságot világosan mutatja. A 67 mérték 472 nagyságának a szélső értéke 0,1679—2536,801, a középérték 1,1679—139,681, ez 397 nagyság a 67 mértéknél, így a készlet 84%-a sorol ide. Természetesen foghíjas a sor, hiányzik: 2,3, 2,6, 2,8—2,9, 3,4, 3,6, 3,8—4,0, 4,2, 4,9, 5,2, 5,7, 6,1, 6,5—6,6, 6,8—7,6, 7,8—8,2, 8,4—8,7, 8,9—9,0, 9,2—9,5, 9,7—9,8, 10,2—10,4, 10,7—10,8, 11,1—11,2 11,4,11,8—11,9, 12,1—12,3 érték. A továbbiakban csak az egész litert adom: 14, 17, 20, 24, 30, 37, 39, 47, 49, 68, 71, 74, 86, 91, 97—99, 101—103, 108, 112, 114—115, 117—119, 121, 123, 126, 128—129, 131—132, 135—136, 138 1 érték hiányzik. Ami természetes, az a magas értékek nagyobb foghíja, s a 1101 után már jelentős ez — nehezen kezelhető ez a mértéknagyság. Az alacsony, a 2—12 1 közötti érték viszonylag sok hiányának az az oka, hogy ez a nagyság kis mértéknek nagy, de kicsi még a közepes mértéknek is. Kis mértéknek tehát 2 literig, közepesnek 12 litertől 100 literig ítélhetjük a nagyságot, de 100 liter felett már nehezen kezelhetőek a mértékek. A további nagyság már tároló mérték: amibe mérnek és nem amivel. A gyakoriság, a 10 feletti eseteket véve figyelembe, a következő: 0,8393/30, 1,2590/17, 1,6786/19, 8,39/19, 13,43/19, 31,04/21, 41,97/18,46,56/11, 53,72/14, 62,08/24, 93,12/14, 124,16/24. 12 értéknagyság, az értékkészlet 2,5%-a. Ismét a differenciáltság bizonyítéka. 3.4.4 Időrend. Ismételten hangsúlyozom: az első — és az utolsó — előfordulás, említés időpontja rendkívül esetleges, a szemle tehát csak tájékoztató jellegű lehet. Az évszám előtti —jel a korábbi, az utáni —jel a további használatot jelzi. A híg és száraz mérték azonossága esetében a név előtti g. (gabona) betű jelzi a száraz fajtát. — 1075—1874. vödör, — 1067—1874. köböl, — 1092—1240 — g. csöbör, — 1138—1874. g. köböl. — 1200—1984. csöbör, — 1226—1874. akó, — 1226— 13. sz. g. akó, — 1255—1453 — gerla, — 1279—1559 — kvartále, — 1279—1974. mérő, — 1292—1746 — szapu, — 1326—1874. hordó, — 1344—1696 — g. fertály, — 1378—1874. g. kvartále, — 1387—1874. véka, — 1393—1874. pint, — — 14. sz.—1601 — fuder, — 14. sz.—17. sz. dreiling, — 14. sz.—1874. icce, —14. sz. —1874. messzely, — 1403—1453 — wecht, — 1403—15. sz. tavernik, — 1403— 1556—kufe, — 1403—16. sz. légely, — 1438—1573 — latellum, — 1456—1687 — mut, — 1464—1628 — négely, — 15. sz. — 16. sz. strich, —1507—1817 — fertály, — 1515—1720 — dézsa, — 1516—1874. kupa, — 1519—1646 — oktály, — 1519—17. sz. g. oktály, — 1524—1580 — csapó, — 1541—1548 — becsű, — 1549—19. sz. v. korec, — 1549—1695 — lukna, — 1556—1849 — g. oka, — 1551—1792 — malter, — 1569—1707 — abrakmérték, — 1570 — 1874. g, icce, — 1570—1874. g. pint, — 1570—19. sz. v. vajtó, — 1572—1874. kila, —
