Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)

ŰRMÉRTÉKEK

mérő nagysága, 46,56 1 (34,92 kg) 11 esetben (3,6%) 4 mértékkel (11%), ez másfél nagyszombati mérő nagyság. Az értékelésnél azonban figyelembe kell venni azt, hogy ezen értékeknél a pozsonyi mérő fegyelmező hatása már érvényesült, de csakis ilyen formában jelzi az integrálódást. 3.3.39.4 Időrend. Ismét a figyelmeztetés: az első előfordulás időpontja teljesen esetleges (ld. 3.2.24). Természetesen csak az egységeket veszem figyelembe. A kezdő dátumhoz hozzáteszem a használat utolsó ismert dátumát is — amelyik szintén esetleges —, annak érdekében, hogy a mérték elhalását is megismerjük. A dátum előtti és utáni — jelzi, hogy a mérték korábban is és továbban is dívott. — 1092 — 1240 — csöbör, — 1138 — 1874. köböl, — 1226 — 13. sz. akó, — 1255— 1453 — gerla, — 1279—1874. mérő, — 1292 —1736 — szapu, — 1344—1696 — fertály, — 1378—1874. kvartále, — 1387—1874. véka, —1403—1453 — wecht, — 1456—1687 — mut, — 1470—1724 — csötört, 15—76. sz. strich, — 1519—17. sz. oktály, — 1524—1580 — csapó, — 1541—1596 — becsű, — 1549—19. sz. korec, — 1549—1695 — lukna, — 1550—1849 — oka, — 1551—1792 — malter, — 1569—1707 — abrakmérték, —1570—1874. icce, — 1570—1874. pint, —1570— 19. sz. v. vajtó, — 1572—1874. kila, — 1579—1587— vassas, — 1587 — 19. sz. v. finak, — 1610 — galeta, — 1619 — 1731 — vanna, — 1665—19. sz. v. fuka, — 1670—1855 — kupljenik, — 1684—hordó, — 1779 — aszaltgyümölcs-mérték, hüvelyesmérték, lisztmérték, — 1779—1851 — gubacsmérték, — 1798—1849 — sinek. A 11. sz. végén 1 mérték, a 13. sz. végén 1 újabbal együtt 2 mérték, a 13. sz.-ban 4 újabb gyarapodás mellett 2 mérték elhal, így 4 mérték a készlet, a 15. sz.-ban 3 gyarapodással 7 mérték van, a 15. sz.-ban 4 szaporodással szemben 2 csökkenés van, így 9 mérték a készlet, a 16. sz.-ban a 14 gyarapodást 3 csökkenti, így 20 mérték a készlet, a 17. sz.-ban az 5 gyarapodást az 5 csökkenés ellensúlyozza, ez a helyzet a 18. sz.-ban is, így a 19. sz. elején 20 mérték van, s ebből 15 marad 1874-ig mint zárókészlet, a teljes készlet 40%-a. 3.3.39.5 Tájrend. A híg űrmértéknél jelzett módszert (ld. 3.2.32.5) alkalmazom most is annak érdekében, hogy a mértékek területi elhelyezkedését, táji sajátosságait megismerhessük. Bevezetőül most is felsorolom az általános—országos mértékeket, metrikus szélső értékeikkel (adva az általános alegységek metrikus értékét) literben, a búzaérték közlésétől itt eltekintettem. Altalános—országos mértékek Abrakmérték: 2,9—12,42 — aszaltgyümölcs-mérték 85,73 — gubacsmérték 96,45, 174,59 — hüvelyesmérték 66,37 — icce 0,7686 — 1,3396 (bécsi 0,8282, 0,7686, budai 1,0491, 1,1446, pozsonyi 0,8393, 1,0491, 1,2590) — köböl 6,72— 279,36 (erdélyi 87,20, 90,54, kassai 77,60, 93,12, 124,16) — lisztmérték 66,98 24* 371