Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)

MÉRTÉK, MÉRÉS, MÉRÉSÜGY

Kevert rendszer. A közép nagyságrendű tagok elhalása nem általánosan jellemző, de sokfelé tapasztalható. Az egri rendszer szintén kis- és nagykereskedelmi: hordó, s időben is változik. Kezdetben a szepesi kamari hatásterületén, később az egri borvidéken, majd az országos borkereskedelemben is dívott. A budai iccéből alakult, ez az alapegysége. A kiskereskedelmi a 17. sz. közepén fokozatosan kihal, csak akó tagja él tovább. A nagykereskedelmi: hordó rendszer viszont a 18. sz. után a budai alapról átvált a pozsonyira (lényegében csak névváltozás), s így a korszak végéig élt — (a részletekre ld. 3.2.2.28, 3.2.10.7, 3.2.11.38, 3.2.14.36, 3.2.24.25). Kiskeresk edeimi: —17. sz. közepe (* 18. sz. közepe) Mérték Icce Pint Köböl Akó 1 Icce 1 0,8393 Pint 2 1 1,6786 Köböl 30 15 1 25,18 Akó 120 4 1 100,72* Hordó: 18. sz. vége -1874 Mérték Pozsonyi icce Pozsonyi akó Kis hordó Nagy hordó l Pozsonyi icce 1 0,8393 Pozsonyi akó 64 1 53,72 Kis hordó 96 1 80,58 Nagy hordó 192 3 2 1 161,16 Mindegyik kevert rendszer Az erdélyi rendszer szintén kis- és nagykereskedelmi: hordó, és időben szintén vált. A kiskereskedelmi a 17. sz. végéig azonos a kolozsvárival, illetve a 18. sz. közepéig a szebenivel. Az 1823-ban bevezetett bécsi pint, mint alapegység a kiskereskedelmi rendszernél nemcsak nagyságban, hanem egységben is, a nagykereskedelminél még viszonyszámban is változtatott. Erdélyben s időszakosan a Pártáimban is dívott — (a részletekre ld. 3.2.10.8, 3.2.11.41, 3.2.14.39, 3.2.16.2, 3.2.20.4, 3.2.31.10).