Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)
ŰRMÉRTÉKEK
dését is 120 s igazoltam azt is, hogy így az adat téves, a 72 szám helytelen, az vagy 62, vagy 75 kellett legyen, s a 62 a valószínűbb, vagyis az arány 5 / 4 (ld. 3.2.11.26). A híg—száraz iccék általános említésétó'l eltekintve következőnek csak a 18. sz.-ból van a kettő viszonyára adatunk. A helytartótanácsi 1780—81. évi vizsgálat alkalmával megállapították, hogy a budai száraz icce x / 4 híg iccével nagyobb a híg iccénél, 121 vagyis 1 száraz icce = l 7 4 híg icce, illetve 1 híg icce=0,8 száraz icce, az arány tehát 5 / 4 , az általánosnak megfelelő (ld. 2.34.1), következőleg a híg icce akkori értékével: 0,9157 1 (ld. 3.2.11.26), 1,14461, illetve 0,8585 kg búza. Az előbb mondottak értelmében, bár a budai híg icce nagysága a 17. sz. elején megváltozott, semmi sem indokolja azt, hogy a két icce aránya is megváltozott volna (a bécsinél tapasztaltuk is az állandóságot ld. 3.3.17.2), vagyis a török idők előtti is ez a viszony élt, így a híg icce akkori értékével: 0,8393 1 (ld. 3.2.11.26) és a búza értékével a tétel: 1 budai száraz icce =1 x / 4 budai híg icce=a 17. sz. elejéig 1,0491 1, illetve 0,7869 kg, a 17. sz. elejétől a 18. sz. végéig = 1,1446 1, illetve 0,8585 kg búza. 3.3.17.4 Nagyszombati (Pozsony). A híg iccénél állapítottam meg 1593. évi nagyságát (ld. 3.2.11.103) — aszerint írom: 1 nagyszombati száraz icce= 5 / 4 helyi híg icce=0,97001, illetve 0,7275 kg búza. 3.3.17.5 Pozsonyi. Lederer vonatkozó tévedései: keveri a kétféle iccét, a gabonaiccét kisebbnek mondja a boriccénél, illetve viszonymegfordítást tételez fel a 18. sz. végén, végül: a gabonaiccére 0,9770 3 1 nagyságot ad, de kellően nem indokolja. 122 Huscava könyvében kis—nagy jelölést alkalmazva az utóbbit — a Lederer-féle helytelen icce-érték alapján — 0,9544 l-ben adja, 123 a pozsonyi mérős cikkében viszont a bor és a gabona iccékre 18. sz.-i adatokat is közöl, de sem a kettő viszonyát, sem az utóbbi nagyságát már nem vizsgálja. 124 Kazimír egy 1715. évi adat, 72:62 icce, illetve 20 72 iccés mérő=30 bécsi mérő viszonyok alapján — tehát bonyolultan — számolva a pozsonyi száraz iccének 0,96701 nagyságot számol, ugyanakkor a híg iccének 1,0872 l-t, 125 ami nyilvánvaló képtelenség. A száraz icce létének egyszerű említéseitől eltekintve érdembeli, vagyis viszonyszámot közlő adat itt is csak a 18. sz. közepéről kerül elő. Mint a híg iccénél ismertettem: Pozsony megye 1760—61. évi vizsgálatának adataiból megállapítható, hogy 1 száraz icce = l 1 / 2 híg icce, illetve 1 híg =0,66 száraz icce (ld. 3.2.11.117), vagyis 6 / 4 az arány, az egyik általánosnak megfelelő (ld. 2.34.1), így a híg icce értékével: 0,83931 (ld. 3.2.11.117), 1,2590 1, illetve 0,9443 kg búza. Következőnek a helytartótanács 1779. évi vizsgálata szolgáltat adatot, mikor is a különböző módú méréseken, adatközléseken kívül tételesen azt is megállapították, hogy 1 pozsonyi száraz icce az 1 1 / 2 pozsonyi híg icce, 126 így 1 híg icce az 0,66 száraz icce, vagyis az előbbivel azonos az arány és a nagyság. Ez a csapott száraz icce. A tetézett száraz icce nagyságát is ez a vizsgálat állapította meg, átszámítva = 1,064 csapott száraz icce, 127 vagyis az előbbi értékekkel 1,3396 1, illetve 1,0446 kg búza.
