Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)

MÉRTÉK, MÉRÉS, MÉRÉSÜGY

14. század. Híg űrmérték —6=11, száraz űrmérték +3 = 7, összes űrmérték = 18, térfogatmérték +5 = 8, súlymérték +1 — 1=4, darabmérték +2=4, .öszszesen 34 mérték. 15. század. Híg űrmérték +5 — 1 = 15, száraz űrmérték +4—2=9, összes űrmérték = 24, térfogatmérték +3 = 11, súlymérték +4=8, darabmérték +4=8, összesen 51 mérték. 16. század. Híg űrmérték +7—4=18, száraz űrmérték +14—3=20, összes űrmérték =38, térfogatmérték +12 —2=21, súlymérték +2=10, darabmérték +4=12, összesen 81 mérték. 17. század. Híg űrmérték +2—4=16, száraz űrmérték +5 — 5 = 20, összes űrmérték = 36, térfogatmérték +11—7 = 25, súlymérték +4—2=12, darabmérték +4=16, összesen 89 mérték. 18. század. Híg űrmérték +4—6=14, száraz űrmérték +5—5=20, összes űrmérték =34, térfogatmérték +12 — 10=27, súlymérték +4—6 = 10, darabmérték + 3—5= 14, összesen 84 mérték. 19. század. Híg űrmérték +1 — 1 = 14 mérték, száraz űrmérték —5 = 15 mérték, összes űrmérték 29, térfogatmérték +8—6=29, súlymérték +3—4=9 mérték, darabmérték +2 — 8 = 8 mérték, összesen 75 mérték mint zárókészlet, az egész készlet 48%-a. A híg űrmérték tehát a 16. sz. végéig növekszik, aztán fokozatosan csökken a száma. A száraz űrmérték a 15. sz. végéig lassan, a 16. sz. végére rohamosan növekszik, s tartja a készletet a 18. sz. végéig, akkor csökken. A térfogatmérték a 15. sz. végéig egyenletesen növekszik a 16. sz. végére felugrik, aztán fokozatosan növekszik. A súlymérték a 14. sz. végéig lassan, a 15. sz.-ra gyorsabban, ettől kezdve a 17. sz. végéig fokozatosan növekszik, aztán csökken a készlet. A darabmérték a 17. sz. végéig ütemesen növekszik, aztán gyorsulóan csökken a készlete, összességében is hasonló a helyzet: a 16. sz. végéig majdnem mértani haladványként növekszik a készlet, a 17. sz. végére lassan, a 19. sz.-ra gyorsulva csökken. A zárókészlet pedig, a vonatkozó mértékfajta százalékával, összesítve ez. 14 híg űrmérték (19%), 15 száraz űrmérték (20%), összesen 29 űrmérték (39%), 29 térfogatmérték (39%), 9 súlymérték (12%), 8 darabmérték (10%), össesen 75 mérték, ami a teljes készlet 48%-a. : Egyértelmű tehát a helyzet. A differenciálódás a 16—17. sz. fordulóján éri el a telítettség fokát, megkezdődik az öntörvényű lassú integrálódás, amelyet azonban csak irányítani vél a központi hatalom egységesítő törekvése (ld. 2.45). Lényegében itt is ugyanaz a helyzet, mint amit a hossz- és földmértékénél tapasztaltunk

4 — és ez természetes. 2.24.3 Tájrend szerint vizsgálva a helyzetet a nagytájakon (ld. 1.4) belül mértékfajtánként sorra közlöm azt, hogy hány, illetve hány sajátos értékű általános—országos (á.) és hány sajátos (s.) mérték dívott, mindegyiknél a vonatkozó százalékkal.. Ismétlést kerülendő elöljáróban közlöm az általános adatokat. Híg űrmérték 30, ebből 8 általános—országos, 22 sajátos (ld. 3.2.32.5), száraz űrmérték 37, ebből 9 általános—országos, 28 sajátos (ld. 3.3.39.5), összesen tehát 67 űrmérték,