Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)
ŰRMÉRTÉKEK
nél, itt sem ad megfelelő alapot viszonyszám megállapítására, 627 a forrást közlő Michnay azonban a glossariumban azt írta — de forrás nélkül —, hogy a fuder az 1 x / 3 dreiling. 628 Ezt vette át a 15—16. sz.-ra vonatkoztatva Király, s mivel Michnaynál a dreiling 18 akó, Király 24 akónak veszi a fudert (és kerekített, mert a szorzat csak 23,4). 629 Ugyanígy Ortvay is. 630 Kováts viszont a fuder-carratum nagyságát a 15. sz.-ra 30 pozsonyi akóban állapította meg. 631 Huscava a 16. sz.ra ugyanennyit állapít meg, 1628,93 1 nagyságban, felső határnak azonban 36 akót vesz, 1954,61 1-rel. 632 Csakhogy egyrészt a pozsonyi akónak helytelen értékével (54,301) számolt, másrészt az az utóbbi viszonyszáma helytelen. A 16. sz. közepén valóban megváltozott a két nagykereskedelmi mérték nagysága, illetve viszonyszáma (ld. 3.2.7.5), de a fuder, ahogyan 1559-ben megírták: 32 akó lett. 633 Ennek értékével 53,721 (ld. 3.2.2.88) írható. így a tétel: 1 pozsonyi fuder=a 16. sz. közepéig 30 pozsonyi akó = 1611,601, a 16. sz. közepétől = 32 pozsonyi akó = 1718.041, fél fuder=a 16. sz. közepéig = 15 pozsonyi akó = 805,801, a 16. sz. közepétől=16 pozsonyi akó = 859,521. A megyén kívüli borkereskedelemben is dívott a 16. sz. végéig. A vonatkozó űrmértékrendszer tagja (ld. 2.25.1). 3.2.9.5 Soproni. Elsőnek 1434-ben említik. 634 1467-ből az egész mellett a fél fuder használatáról is értesülünk. 635 Az utóbbit említik 1541-ben is. 636 Viszonyszámra, nagyságra nincs adatom. Sajnálatos, mert — mint a dreiling — a megyén kívüli borkereskedelemben is dívott. 3.2.9.6 Szentgyörgyi (Pozsony). Első említését az 1559. évi vectigalban találtam, de viszonyszám, nagyság megállapítására nem ad támpontot. 637 Az 1601. évi rendelkezés a hasonló adatok mellett azonban viszonyszámot is közöl: a fuder az 32 helyi akó, 638 ennek metrikus értékét azonban nem ismerjük (ld. 3.2.2.110), így a fuderét sem állapíthatjuk meg. 3.2.9.7 Összefoglaló. A néhány hazai alegység is bizonyítja, hogy a fuder (mint a dreiling) kizárólag Pozsony és Sopron megyék néhány városában, német nyelvterületen, főleg az osztrák—magyar borkereskedelemben dívott, a 16. sz. végétől kezdve kikopóan (csak a bécsi élt tovább, a dreilinghez hasonlóan). Az osztrák eredetre a viszonyszám utalhat. Az 5 alegységből csak kettőnek (a hazainál csak egynek) ismerjük a metrikus értékét, négy nagyságban, ugyanis mindkettőé megváltozott. A szélső érték — kerekítve — 1611—1856 1, de ha az általános nagyságot is figyelembe vesszük 2099 1 a felső határ, szorosabb tehát, mint a dreiling határértéke. Annyit még megállapíthatunk, hogy Pozsonyban a fél fuder mérték is dívott. 12 Bogdán 177
