Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)
ŰRMÉRTÉKEK
3.2.7.2 Bécsi. Alsó-Ausztria, így Bécs számára az 1452. évi rendelet 24 bécsi akóban szabta meg a dreiling nagyságát, 565 nagyon valószínűen a korábbi nagyság alapján. III. Frigyes 1466-ban megerősítette ezt a meghatározást. 566 Ennyi volt a 15. sz.-ban, 567 Schalk vizsgálata szerint 1529-ben, 568 és ennyi 1583-ban is. 569 Változatlan maradt a nagyság a 17. sz.-ban is. Az 1720-as években azonban többfelé 30 akóval kezdték számítani. 570 Hivatalosan azonban csak Mária Terézia 1756., illetve 1761. évi mértékrendeletével változott meg a dreiling nagysága: 30 bécsi akó lett, 571 természetesen az akkor megállapított új űrtartalommal: 56,5891 (ld. 3.2.2.10), így 1697,671 nagyságú lett. Az 1768. évi számtankönyv már így tanítja nálunk is. 572 Ennyit ír Leuchs 1834-ben, 573 Littrow 1844-ben. 574 Finály 1853-ban szintúgy, de az adott egyéb viszonyszámai alapján más és más metrikus nagyságot kapunk. 575 30 akó 1874-ben Nobacknál. 576 Ereky viszont 1881ben 24 akóban, illetve 1358,13 l-ben adja a nagyságát 577 — természetesen tévesen. A helyzet tehát egyértelmű, a tétel írható: 1 bécsi dreiling= 1756/167l-ig 24 bécsi akó= 1392,001, 1761—1874 között = =30 bécsi akó = 1697,67 1. A nyugati határszéli borkereskedelem alkalmazása mellett hatott a hazai dreiling alakulására is. A vonatkozó űrmértékrendszer tagja (ld. 2.26.1). 3.2.7.3 Dévényi (Pozsony). 1353-ban 24 helyi akó nagyságú. 578 Több adatom nem lévén, ennek értékével 53,72 1 (ld. 3.2.2.26) írható: 1 dévényi dreiling=24 helyi akó = 1289,28 1. 3.2.7.4 Kismartoni (Sopron). Prickler a 16. sz.-ra 2233,— l-ben adja a nagyságát, de akó viszonyszámot nem közöl. A 18. sz.-ra pedig 30 akós nagysággal 2130,— 1 űrtartalmat számított, s azt is mondja, hogy az uradalom területén a borkereskedelemben a 19. sz. elejéig dívott. 579 A 16. sz.-ra adott metrikus nagysága azonban a helyi akó akkori értékével, a helyesen számított 79,56 1-rel (ld. 3.2.2.54) 28 akót eredményez a 30 helyett. Nem valószínű azonban, hogy a dreiling viszonyszámát megváltoztatták akkor, amikor a helytartótanács rendeletére 1771-ben bevezették a pozsonyi rendszert úgy, hogy a helyi icce, illetve pint helyett a pozsonyiakat alkalmazták (ld. 3.2.11.82), hiszen az akó viszonyszámát sem változtatták meg, hanem, mint az iccének is, csökkentették a nagyságát, nyilvánvaló, hogy a dreilingnél is így cselekedtek. Ennek értelmében a tétel: 1 kismartoni dreiling = 30 helyi akó = 1771-ig 2392,501, 1771-t<51 2115,001. Uradalmi mérték. 3.2.7.5 Pozsonyi. Huscava első előfordulását 1343-ból ismeri, gyakorinak a 15. sz.-ból a 16. sz.-ig terjedően, 20—24 akóban adta és 1235,27, illetve 1425,31 l-ben számította a nagyságát. 580 — Kritikáját később, előbb az egyéb adatokat. Említik 1408-ban, 581 ugyancsak a város 1410—19. évi számadásaiban, 582 az 1436. évi vámtarifában. 583 Az 1497. évi statútumból megtudjuk, hogy az egész mellett fél dreiling is dívott, 584 s az ezen évi bormérési utasítása fuder-dreiling díjtételeiből következtetve a dreilingnél kétségtelen a felezés. 585 Az adatot közlő
